
A jogsértő tartalom nem maradhat az interneten, a bűncselekményt
megvalósító különösen nem. Így a bíróság azt, aki felel a tartalomért
(és nem utolsó sorban azt képes is leszedni) elsősorban arra kötelezi,
hogy a jogsértő tartalmat törölje
(ezt a magyar jog az adat
eltávolításának hívja).
Erre a célra Magyarországon létrehozott szervezet a
KEHTA (a
Központi
Elektronikus
Hozzáférhetetlenné
Tételi határozatok
Adatbázisa.) !
A kötelezett a magyar jogban a
tárhelyszolgáltató: ő akkor is elérhető, hogyha a honlap szerkesztője –
mint a
kuruc.info esetében – nem is ismert.
Természetesen a törlés is korlátozza a sajtó- és véleménynyilvánítási
szabadságot, de ha bírói döntés alapján és a büntetőeljárás garanciái
mellett történik, akkor nemhogy nem sérti ezeket, hanem kifejezetten
szükséges ahhoz, hogy ezeket a jogokat alkotmányosan, más alapjogok
sérelme nélkül gyakorolják.
A blokkolás (az adat hozzáférhetetlenné tétele) csak első látásra
tűnik hasonlónak, valójában ugyanis sokkal problematikusabb és
veszélyesebb műfaj.
Ha az állam szembesül azzal, hogy az általa nem
ellenőrizhető tárhelyszolgáltatóknál nem tudja elérni a szerinte
jogsértő tartalmak törlését, akkor alternatív utakat keresve eljut
addig, hogy mindegy, hogy fent van-e a tartalom a neten, elég, hogyha
itthonról nem látni. Ezért aztán az internetszolgáltatókat kötelezi
arra, hogy az adott tartalmat blokkolják előfizetőik számára.
Így az
eredeti adat elérhető marad, az állam viszont technikailag alkalmassá
válik arra, hogy maga határozza meg azt, hogy a polgárai mit láthatnak
az internetből!