Horváth András néhány héttel ezelőtti színre lépése nagy port kavart,
sejthető volt, ahogyan az is, hogy pártok, civil szervezetek és a teljes
sajtó ráugrik majd a témára.
Nézzük meg egy egyszerű példával hogyan is működik az áfa?
Az áfa rendszer lényege, hogy a láncban mindenki csak azután fizet, amennyivel a termék értékét növelte, de az adót egyben tovább is hárítja a lánc következő tagjára, így a végén a fogyasztó állja a számlát. Számoljunk most a követhetőség kedvéért 10 százalékos kulccsal. Egy favágó kivágja a fát és el akarja adni 100 forintért.
Amikor eladja az asztalosnak, befizet utána 10 forint adót, amit egyből át is hárít. Vagyis az asztalos 110 forintért jut a fához. Ha ő azt megmunkálja és eladja, például polcot készít belőle - ami mondjuk még 100 forintot dob az áron - jogosult a felszámított adóból levonni a korábban a favágónak kifizetett adó összegét. Az államnak csak a különbözetet kell befizetnie, vagyis 10 forintot a hozzáadott érték után, amit viszont egyből tovább is hárít a lánc következő tagjára.
A bútorboltos így már 220 forintért vásárolja meg a polcot az asztalostól, ebből 20 forint az adó. Tegyük fel, hogy az ő tevékenysége 200 forintot dob az áron.
A 10 százalékos áfát csak ezután kell befizetnie, a már befizetett adót levonhatja a bevallásában. Az áfa végül a végső fogyasztó zsebét terheli, aki 440 forintért veszi meg a polcot.
Mivel ő már nem értékesíti tovább a terméket, így visszaigényelni sem tudja az adót, vásárlásával 40 forintot fizetett az államnak.
Csakhogy az élet nem működik olyan szépen, mint ez az egyszerű példa, az áfával nagyjából egyidős az áfacsalás. Amíg nem 10 százalék az adó, - mint példánkban - hanem 27, addig megéri kockáztatni a bűnözőknek. (Így már érthető miért érdemes elcsalni az áfát.-a szerk. ) Itt olvasható a teljes írás.
Barta P.
