Szalai Borbála: Süni Simi
Süncsaládnak Simi fia,
a kis tüskés süngyerek,
mióta csak eszét bírja,
fura dolgon kesereg:
- Miért hívnak sündisznónak?
Hogy illik rám ez a név?
Óvodás is nemrég lettem,
hisz pöttömnyi vagyok még.
Kiskorukban becenevet
kapnak mind az állatok...
Hogy lehet, hogy ilyen név csak
éppen nekem nem jutott?
Lám, a bárányt, amíg kicsi,
úgy hívják, hogy barika,
gyermekkorban csikó nevet
visel minden paripa.
Picinyüket fiókának
becézik a madarak,
a békák meg porontyokat
nevelnek a víz alatt.
Boci, cica, csibe, gida -
mind-mind állatgyerekek...
Miért csak nekem nem találtak
Kiskoromban szebb nevet?
Sünmalacnak, ha hívnának -
röfögnék a malacok:
"Ne bitorold a nevünket!
Nem vagyunk mi rokonok!..."
Azóta is egyre búsul
Simi a kis süngyerek,
hiszen máig sem találtak
szegénykének szebb nevet!...
