Oldalak

"Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény !" -Deák Ferenc-

2015. március 10., kedd

Szép "újvilág" ?

Egy olvasói levél, amihez nincs kommentár!

"Nyugdíjasként olvasgatom az interneten, különböző oldalakon megjelenő posztokat kis községünkről -mert szerintem városnak még nagy jóindulattal sem nagyon nevezhetem- és egy élet tapasztalatával a hátam mögött elgondolkozom, hogy vajon melyik világ volt a jobban élhető egy átlagos magyar polgárnak. A '89 előtti, vagy a jelenlegi.
Hangsúlyoznám, nem a régi érát sírom én vissza, csak akkor ott, igen is voltak nagyon pozitív dolgok pl, nem volt ekkora bűnözés, a rendőr tette a dolgát, nem kellett néznie, hogy milyen  bőrszínű a bűnöző ! Egy bank és egy biztosító volt és nem a külföldiek -hazai segítséggel- fosztogatták az országot. 
Nem volt devizahitel és nem voltak bankcsődök , mindenkinek volt állása, sőt kötelező volt dolgozni, mert három hónap után kmk-s lettél. A lakáshitel törlesztéseket kényelmesen ki tudtuk fizetni a fizetésünkből, amikor még három forint volt a benzin litere, az emberek nem éltek az utcán hajléktalanként. 
Igen ez jó volt, de nem utazhattál külföldre csak 3 évente és kuss volt a neved, mert a "rendszer"  különben lakatot tett  a szádra. Hát nem is tudom melyik volt a jobb, mert igaz hogy a múltba be voltál zárva, de a megélhetésed biztos volt, láthattad a jövőt, tervezhettél előre ! Ezt a mai rendszerben sajnos nemigen mondhatod el !
Én egy köztes megoldást szeretnék megélni, ahol a bennünket képviselő politikusok nem azért kerülnek vezető pozíciókba, hogy a maguk és baráti környezetük zsebét teletömjék, hanem valóban az ország lakosságának az érdekeit szolgálják. 
Lehet hogy ez egy kicsit utópisztikus gondolat, mert hát ehhez az időhöz fel kell nőni az országnak, és a lakosságnak meg kellene szűrnie azt, hogy kit választanak meg képviselőnek és, ha az ellentétes érdekeket képvisel, akkor azt a személyt vissza lehessen hívni a pozíciójából. 
Viszont a mai választási törvényeket is sajnos "bizonyos irányban elkötelezett" politikusok hozták, így szerintem még a remény sincs meg arra, hogy ez belátható időn belül megváltozna. 
Lehet egyszer majd valamikor eljön a "tökéletes világ", vagy ahogyan a nagy lángelmék már korábban megjósolták, az emberiség önmagát fogja elpusztítani...
Sajnálom hogy ilyen pesszimista okoskodással háborgattam Önöket, de úgy éreztem talán érdemes átgondolni amiket leírtam még azoknak is akik már ebben a "Szép újvilágban" születtek.
Tisztelettel: Tóth Gábor"
Tisztelt Tóth Gábor, köszönjük a levelet melyet megosztottunk és még nagyon hosszú és boldog nyugdíjas éveket kívánunk a magazinunk, és talán megelőlegezhetem, olvasóink nevében is.
Körtvélyesy Viktor

Huszonöt évvel ezelőtt...

...1990. március 10-én írták alá Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt.

Viktor Silov altábornagy (az utolsó szovjet katona autója június 19-én 15 óra 1 perckor) Záhonynál elhagyja Magyarország területét. 1944. március 19. óta Magyarország először szabad !  (De sajnos, nem sokáíg ... a szerk.)

A második világháború után - a többi kelet-európai országhoz hasonlóan - Magyarországot sem hagyták el a németeket kiszorító szovjet csapatok. Itt tartózkodásukat az 1947. évi párizsi békeszerződés szentesítette, melyben szerepelt, hogy "így biztosítható a kapcsolat az ausztriai szovjet megszállási övezettel". 
Miután Ausztria az 1955. május 15-i államszerződéssel visszanyerte függetlenségét, a szovjet haderő további magyarországi állomásoztatását az 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződés "legitimálta".
Az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok jogi helyzetét az 1957. május 27-én kötött szovjet-magyar kormányközi megállapodás rögzítette, de ez az alig három és fél oldalas dokumentum nem határozta meg sem létszámukat, sem itt-tartózkodásuk időtartamát, sem költségeik fedezésének forrását.
Az "ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet Déli Hadseregcsoport kivonása már 1958-ban szóba került, de a megvalósulásra még több mint három évtizedet várni kellett.

 Az utolsó szovjet katonavonat a kijelölt határidő előtt, 1991. június 16-án hagyta el az országot a Záhony-Csapi határállomásnál, majd június 19-én 15 óra 1 perckor az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka is áthajtott a határon lévő hídon.
 
Magyarország területén így 1944. március 19. óta először nem állomásoztak idegen csapatok. Ennek emléket állítva az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá, a június 30-i határidő emlékére pedig június utolsó szombatját a magyar szabadság napjának nyilvánította.
Szerk;Posta S.