Huszonöt évvel ezelőtt...

...1990. március 10-én írták alá Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt.

Viktor Silov altábornagy (az utolsó szovjet katona autója június 19-én 15 óra 1 perckor) Záhonynál elhagyja Magyarország területét. 1944. március 19. óta Magyarország először szabad !  (De sajnos, nem sokáíg ... a szerk.)

A második világháború után - a többi kelet-európai országhoz hasonlóan - Magyarországot sem hagyták el a németeket kiszorító szovjet csapatok. Itt tartózkodásukat az 1947. évi párizsi békeszerződés szentesítette, melyben szerepelt, hogy "így biztosítható a kapcsolat az ausztriai szovjet megszállási övezettel". 

Miután Ausztria az 1955. május 15-i államszerződéssel visszanyerte függetlenségét, a szovjet haderő további magyarországi állomásoztatását az 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződés "legitimálta".

Az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok jogi helyzetét az 1957. május 27-én kötött szovjet-magyar kormányközi megállapodás rögzítette, de ez az alig három és fél oldalas dokumentum nem határozta meg sem létszámukat, sem itt-tartózkodásuk időtartamát, sem költségeik fedezésének forrását.
Az "ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet Déli Hadseregcsoport kivonása már 1958-ban szóba került, de a megvalósulásra még több mint három évtizedet várni kellett.

 Az utolsó szovjet katonavonat a kijelölt határidő előtt, 1991. június 16-án hagyta el az országot a Záhony-Csapi határállomásnál, majd június 19-én 15 óra 1 perckor az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka is áthajtott a határon lévő hídon.
 
Magyarország területén így 1944. március 19. óta először nem állomásoztak idegen csapatok. Ennek emléket állítva az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá, a június 30-i határidő emlékére pedig június utolsó szombatját a magyar szabadság napjának nyilvánította.
Szerk;Posta S.