...a locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat.
Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel
ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az
itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb
ruhájukban pompáztak.
A városokban, illetve napjainkban a finomabb
formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.
Volt még sok érdekes szokás de egyet kiemelnék, amit lehet sokan nem ismernek ez pedig a kókányolás !
Mi is volt ez ?
A legények az ajándékba kapott tojásokkal játszották, két tojást addig
kocogtattak össze, míg az egyik el nem tört. Akié ép maradt, az nyert.
Kókányolásnak nevezték még a tojásvágást is. A tojást letették a fal tövébe, és öt gibiclépés (lábfej) távolságból
kellett belevágni a krajcárt. Ha beletalált a pénzzel úgy, hogy az
megállt benne, akkor a kókányoló nyerte a tojást.
-Talán innen ered a szó jelentése a kókányolás ami arra mutat, hogy a bőségben a felesleges pocsékolás jelenik meg.
(Az én időmben a legények húsvéthétfőn délután már nem nagyon "kókányoltak" a sokadik sör-bor-pálinka után, hanem tengerészterpeszben megálltak a kettősvillanyoszlop előtt a Fő utca sarkán, naftalinszagú műbőrkabátban, műszálas digó
trapéz szövetnadrágban, digócipőben, és a tojásokat a Skála-kópés
nájlonszatyorból egyenesen hozzávagdalták a villanyoszlop
betonlábazatához, aztán lepi....ták, ha még egyáltalán célra tartani képesek voltak. Bizony annak idején Sámsonkertben így ért véget a húsvéti locsolkodás -a szerk..)
Szerk;Posta S.