Az alábbi levelet minden változtatás nélkül tesszük közzé !
" T. Szerkesztő úr.
Régóta olvasgatom a magazinjukat, bár eddig még nem szóltam
hozzá egyetlen cikkükhöz sem mivel én nem vagyok szőlőskerti lakos, de most nem
álltam meg, hogy ne „ragadjak” billentyűt.
Az első:
Lehet hogy önök még nem emlékeznek rá - ez az önerős útépítés
egy régi emléket idéz fel bennem a ’80-as évek elejéről. Történt, hogy az
akkori tanácselnök, vb titkár, mert ugye akkor még az volt a módi, kitalálta
hogy ugyan fejlesszünk már egy kicsit a községünkben. Na de hogyan is? Hát úgy
hogy az ősszel és tavasszal térdig sáros utcákban építsünk járdákat úgymond
önerősen. Ez akkor még abban merült ki, hogy a honpolgár vagy dolgozott egy
napot a járda betonozásában az ingatlana előtt vagy fizetett ezer forint
hozzájárulást a községnek ami abban az időben nem kevés volt. Akkor még az
anyagot a község biztosította.
Manapság úgy látom megfordult a helyzet mert most már a lakosságnak kell az anyagot biztosítani
és az önkormányzat „nagylelkűen” megépíti az útalapot azzal a munkagéppel amit
a lakosság befizetett adójából megvásárolt. Ügyes „képviselő-testületünk”van
nekünk, mint ahogy a cikkben is le van írva „a lakosság saját költségén
beszerzi és leszállítja” és ezt határozatban rögzítette is! A rendszerváltás
után huszonegynéhány évvel! Hol is van itt a változás?
A második megjegyzésem a „Laczkó és Társa Bt példaértékű
hozzáállásáról” szólna ahogy a cikkben is szerepel. Erről azt kell tudnunk, hogy a cég telephelye a
Hajnal utca elejétől kb. 150 méterre van tehát önös érdek is hogy járható út
legyen addig, de ha van rá mód megosztani a költséget hát miért ne, ha már
csak a felét is!? Ezt nem rosszindulatból mondom de ismerem az ottani embereket, a körülményeiket és nagyon kíváncsi lennék rá,hogy vajon mindenki "önként és dalolva"fizeti e a rájuk rótt tizenötezer forintot?
Ennyit szerettem volna a cikkhez hozzáfűzni, önöknek pedig
további jó munkát kívánok.
Tisztelettel: Bacsó Ferenc "