Ma van az "Adófizetők napja."

Az Adófizetők napja alkalmából készült fenti táblázatunk a magyar gazdaság talán legnagyobb problémáját segít megérteni. Egy tisztességesen bejelentett dolgozó adóterhelése jelenleg 60-70% közötti. A 100%-hoz érkezés előtt is rájöhetnénk, hogy ez a szint már vicc. Nem elég hogy az állami szektoron kívül szinte már senki sem fizeti meg, az ilyen munkaadók döntése tulajdonképpen racionálisnak is tekinthető. Hiszen ha megfizetik, akkor az áraikba is be kell építeni, ami egy válságpiacon, eladhatatlan.
 Szép és nemes dolog a társadalmi szolidaritás, meg a közteherviselés, de ez a 22 év alatt összehozott adómérték értelmezhetetlenné teszi, és csúfot űz belőle. 60-70 százalékot már csak sarcnak lehet nevezni. Pedig az adófizetés  - demokratikus viszonyok közt, szabad államban - közösségi vívmány. Ebből a pénzből jártunk óvodába meg iskolába, ezt kapják meg szüleink a következő hónapban nyugdíjként, ebből van közvilágítás, rendőr, tűzoltó, mentő, orvos, úttest, szociális háló, és még rengeteg, adókerülők által is szívesen használt dolog. Ezeket mind veszélyeztetjük, mikor nem fizetünk adót, vagy amikor annyi adót várunk el az adózóktól, amit már lehetetlen megfizetni. A magyar állam ördögi körbe szorult. Egyre inkább csökkennek a bevételei, amire adóemeléssel válaszol.

Pedig észre kellene már venni, hogy egy szint után meginog a szolidaritás, elhal a hazafiság, és a polgár labancként tekint a saját államára. Ez egy gazdasági harmatpont, ahol a köz egyszer csak kiszáll a teherviselésből. Van aki emigrál, van aki trükközni kezd. És micsoda "trükkök százaival"! A viccnek is rossz adómértéket viccnek is rossz trükkökkel kerülik ki. Itt van például a minimálbér, és annak 4, sőt manapság 2 órás változata. Elhiszi bárki, hogy jól szituált, elfogadható egzisztenciájú emberek 4 meg 2 órában dolgoznak 30 vagy 15 ezer nettóért más jövedelem hiányában? Vagy hogy egy cégnek megéri 80 négyórás dolgozót alkalmazni, bérszámfejteni, adminisztrálni és kezelni 40 fő 8 órás helyett?
Az országot fogva tartja ez a helyzet. Az általában pozitívan értelmezett kritikus tömeget itt negatívan értük el. Túl magas már az adó, túl sokan és túl régóta kerülik, túl nehéz már az egyéni kitörés, túl nagy érdeksérelemmel járna ehhez a bevett gyakorlathoz komolyan hozzányúlni.
Jelenleg ez Magyarország legnagyobb gazdasági problémája. Megoldása nélkül konstans válság, majd hosszabb távon a legügyesebb manőverezés mellett is államcsőd következik! És még ez is azokat sújtaná leginkább, akik addig adóba, azaz a közösbe fektettek...
Forrás:Facebook/Internet 
Szerk: Barta P.

Trópusi viharok várhatóak?...

A kánikula nálunk is így érhet véget?

Az egyenlítői területekre jellemző hevességű viharok sora csapott le a hét végén Berlinre, a német fővárosban vasárnap hajnalban fél óra alatt háromezerszer villámlott.

   
Meteorológusok szerint a szombat éjjeli viharok során 1200-szor villámlott, vasárnap éjjel pedig nyolcezerszer. A legintenzívebb időszak vasárnap hajnalban 2:30 és 3 óra között volt, akkor összesen háromezer villámot regisztráltak. Ezek közül minden második a felhők és a földfelszín között alakult ki, vagyis a német fővárost másodpercenként érte villámcsapás.A tűzoltók az utóbbi tíz év legnehezebb hétvégéjén vannak túl, csak vasárnapra virradó éjjel 262 alkalommal riasztották őket. A rendkívüli helyzet miatt a szolgálaton kívüli és a szabadságon lévő tűzoltókat is berendelték.

A rekordszámú villámcsapás mellett a csapadékmennyiség is rendkívüli volt, helyenként egy óra alatt négyzetméterenként 23 liter eső hullott. Komolyabb személyi sérülés nem történt, pedig több mint 100 fát gyökerestül kicsavart a vihar. Egy 30 méteres fa egy közlekedő autóra dőlt, a sofőr enyhén megsérült.

A német főváros területén keletkezett károk több millió eurót tesznek ki, összesítésük hétfő délelőtt is tartott. A viharok a közlekedésirányító központ berendezéseit is megrongálták, aminek következtében több száz közlekedési lámpa egészen vasárnap estig nem működött.
   
Berlinben "tipikus trópusi nyári idő" alakult ki, de a fülledt, párás meleg és a viharok nem az éghajlatváltozás következményei - mondta Dominik Jung meteorológus a Berliner Zeitungnak. Hozzátette: a zivatarok, viharok gyakorisága nem nőtt az utóbbi 20 évben, hevességük azonban fokozódott, ami valóban összefüggésben lehet a globális felmelegedéssel.

Forrás: internet

Sándort...szívatják...

A fagyi visszanyal...