Oldalak

"Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény !" -Deák Ferenc-

2013. március 24., vasárnap

Miért van nyomor Magyarországon?

A kérdés költői.
Mindenesetre beszédes adat, hogy hivatalosan is másfél ezer hazai vállalkozás tudhat ciprusi illetőségű jogi személyt a tulajdonosai között. Igaz, ez csak töredéke, alig ötöde honfitársaink offshore kitettségének, mégis legalább 200-300 milliárd forintnyi magyar vagyon „pihenhet” ciprusi számlákon.

Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba, hazánk ezzel az eredménnyel a világon a 12. helyen áll a fejlődő országok sorában – ezt állítja a Tax Justice Network nevű civil szervezet, amely többéves kutatás után jelentette meg az első átfogó világjelentést az adóparadicsomokban lévő magánvagyonokról. John Christensen, a jó útra tért egykori offshore bankár, a Tax Network igazgatója szerint a pénzügyi válság éveiben a világ 50 legnagyobb bankja évente 16 százalékkal növelte az ügyfeleik által offshore számlákon elhelyezett összegeket.
Adataik alapján Magyarország méretéhez és tőkeerejéhez képest példátlanul nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedekben az offshore jelenség miatt, a teljes magyar államadósság két és félszerese került offshore számlára. Európából senki nem előz meg bennünket, és a többi kontinensről is csak gazdasági világhatalmak és néhány olajország.
A jelentés nemcsak az egyes országok veszteségét vizsgálta, hanem a nyerteseket is. „A szupergazdagok egyre jobban elhúznak. Ma a világ összes magánvagyonának mintegy 30 százaléka egy nagyobb futballstadionnyi ember – 91 ezer fő – kezében van. Ez a maroknyi elit – amely a világ lakosságának 0,14 százalékát teszi ki – négyszer annyi pénzzel (44 800 milliárd dollárral) rendelkezik, mint a többi 6,7 milliárd ember – a világ lakosságának 99,86 százaléka. Ennek a hatalmas vagyonnak a fele (a szupergazdagok esetében a 70 százaléka) offshore számlákon van,olvasható a "vasárnapi hírek" portálon.
Szerk; Körtvélyesy V.

Egy korszak lezárult.


Megszűnik a hagyományos tüdőszűrés.
A modern alternatívája, az alacsony sugárdózisú mellkasi CT-vizsgálat lesz, amely részletes képet ad a tüdő állapotáról.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 24-ét jelölte ki a tuberkolózis (TBC) világnapjává, azzal a céllal, hogy a népbetegség terjedését megállítsa. A több mint egy évtizedes munkának és a rendszeres tüdőszűréseknek köszönhetően mára jelentős mértékben visszaszorult a megbetegedések száma, méghozzá olyannyira, hogy mára már nem kötelező a procedúra, csak abban az esetben, ha a hatóságok rendelik el azt egy hirtelen megugró diagnosztizálási számot követően.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Államtitkárságának tervei szerint rövidesen megszűnik a területi alapon elrendelt kötelező tüdőszűrés, csak a rizikócsoportokban (hajléktalanok, HIV-betegek, stb.) marad meg. Nemzetközi adatok is alátámasztják a döntés helyességét, hiszen bár a TBC továbbterjedésének sikerrel szabott gátat a vizsgálat, az egyre növekvő daganatos megbetegedések korai felismerésében azonban nem elég hatékony.

Éppen ezért javasolják a szakemberek a CT-alapú vizsgálatokat, hiszen a célzott, mellkasi vizsgálat hatékony és biztonságos alternatívát nyújt, mivel az eljárás révén a legelrejtettebb részekről is rendkívül pontos és átfogó kép nyerhető.
CT-vizsgálatkor a képalkotás röntgensugárral történik, ami bár csökkentett dózisban, de sugárterhelést jelent a beteg számára. A vizsgálat időtartama 5-20 perc, a vizsgált terület nagysága és a tünet függvényében. Az eljárás már néhány milliméteres góc kimutatására is képes. Ez a módszer természetesen nemcsak a daganatos betegségek felfedezésében nyújthat segítséget, hanem a tüdőállományt érintő gyulladásos betegségek diagnosztizálásában is.
Szerk;Posta S.

Virágvasárnap...

A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.