Miért is kell fizetnnünk a "TB-t?"

Fizetős részleget nyitott a budapesti Uzsoki kórház a fizető vendégeknek, aki írásban lemond a közfinanszírozásról, és magánbetegként a szolgáltatást meg is tudja fizetni, soron kívüli ellátást kap - írja a Népszabadság.

Az újság szombati cikke szerint a rendszer bevezetése óta eltelt hónapokban már több mint százmillió forintért vásároltak náluk privát szolgáltatást. A felszámolt díjnak valamivel több mint a felét a közreműködő orvosok, műtősök, ápolók, gyógytornászok és más szakdolgozók kapják, akiknek ezért azt is vállalniuk kell, hogy ezt a tevékenységet kizárólag munkaidőn kívül, vállalkozóként végzik. Ami marad, az az intézményé.

Karátsonyi Annamária, az intézmény gazdasági igazgatója a lapnak azt mondta, muszáj volt belevágniuk. A közfinanszírozási plafon miatt ugyanis ma Magyarországon egyetlen kórház sem képes annyi beteget ellátni, amennyit egyébként a méretei, a felszereltsége lehetővé tenne. A meglévő és kihasználatlan kapacitást pedig a minimumfeltételek miatt nem lehet szűkíteni.

A magánbetegeknek általában csomagot kínálnak, amelynek része a konkrét beavatkozás, ha szükséges, a rehabilitációt segítő szakemberek és egyéb szolgáltatások díja, valamint az elhelyezés a VIP-részleg szobáiban.

Általában az adott beavatkozásért járó OEP-finanszírozás kétszeresét kérik a privát betegtől, plusz az ellátóknak fizetendő érdekeltségi díj összegét. Eddig a csípő- és térdprotézisműtétekre volt a legnagyobb kereslet. A csípőprotézis-beültetést 1,4 millióért, a térdprotézisét 1,7 millióért vállalják. A távozáskor a beteg számlát kap. Néhány hete lehetőséget teremtettek a fizetős röntgen- és ultrahangvizsgálatokra, ezekért 2000-6000 forintot kérnek - ismerteti az újság. 

Barta P.

"Maffiabaloldal ne vezethesse a nemzetbiztonsági bizottságot !"

Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese fejtette ki az Echo Tv Napi aktuális című műsorában erről a véleményét.

Szerk;Posta S.

Te mit gondolsz...

... neked mire lenne szükséged, hogy teljesen biztonságban érezd magad?

 A jelenlegi gondok megszűnése? Vajon ki vagy mi ad biztonságot? Gyerekkorunkban ez nem volt kérdés, hisz jó esetben a szüleink adták azt a védőhálót, szeretetet, ami által a világunk zavartalan maradt. A gond ott kezdődik, ha ez másképpen alakul.
(Mondhatnánk azt is hogy a társadalom tudatos butítása az uralkodó "rend" részéről.) Mit tanul meg ekkor a gyerek? "A világ veszélyes, ahol csak sérelmek érhetnek, ahol minden sarkon veszély les rám, és nincs senki, aki segítene."

Megjelenik tehát a félelem, ami felnőttként is végigkíséri az életet!

Félelemből táplálkozni pedig nem túl szerencsés. Gondolj bele egy számodra félelmetes helyzetbe. Ehhez hasonlóra gondolok: egyedül mész egy veszélyes környék kivilágítatlan utcáján. Hogy viselkedsz? Valószínűleg visszahúzódsz, szinte csak lábujjhegyen somfordálsz, hogy a cipőd hangja se hallatszódjon.  

Ma pedig ugyanez történik. A veszélyes világban csak szorosan a fal mellett sunnyogunk, próbálunk észrevétlen maradni, nehogy észrevegyen minket bárki, hogy aztán lecsapjon, és kizsigereljen.
De van egy másik csapda is: a félelmek elől menekülünk, aminek a legjobb módja, hogy a félelmetes helyzettel egész egyszerűen nem nézünk szembe. Például nem megyünk el szavazni, kivonjuk magunkat belőle, hisz úgy érezzük, nem tudjuk megoldani a benne rejlő problémát, mert a jövőtől való félelem,  visszatart.
Mi a megoldás?... marad minden a régiben. Aztán pár hónap vagy év múlva értetlenül állsz: miért nem úgy alakult az életem, ahogy szerettem volna? 

Ahogy a mondás is tartja, ha valami olyat szeretnél, amid eddig nem volt, akkor olyat kell tenned, amit eddig nem tettél. Azaz a félelmekkel jobb szembenézni.

A biztonságot valójában mi teremtjük magunknak. Nekünk kell megadnunk az érzést saját magunk számára, hogy ha baj van, azt meg tudjuk oldani, ki tudjunk jönni a nehéz helyzetekből is, és a világ biztonságos legyen, nem pedig eltaposson. 

Ne feledd, hogy a félelmek magunkban tartása, a sérelmeink, dühünk magunka fojtása legalább annyi energiába kerül, mint szembenézni velük, és megoldani a problémát. Ráadásul így mondhatod majd unokáidnak,hogy te megtetted azt ami tőled tellett. És hogy ez sikerült e vagy sem,majd az utókor eldönti. 

Szerk;Posta S.

Halálos baleset a debreceni Nagyerdei Stadionban.

Meghalt egy építőmunkás szombat délelőtt az átadás előtt álló debreceni Nagyerdei Stadionnál – közölte a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. kommunikációs vezetője.

Krecz Tibor tájékoztatása szerint, a tetőfedést készítő cég alpinista munkása 15 méter magasból zuhant le és azonnal elhunyt. Az illetékes hatóságok a vizsgálatokat megkezdték, szakértőik a helyszínre érkeztek.

A rendőrség szóvivője csak annyit volt hajlandó közölni az esetről, hogy megerősíti az információt.

A mentők szolgálatvezetőjétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a középkorú férfi a stadion belsejébe, a székekre zuhant és valószínűleg többszörös gerinc és végtagsérüléseket szenvedett, melynek következtében a helyszínen meghalt.

Barta P.

28 évvel ezelőtt történt !

Pontosan 28 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án gyulladt ki a csernobili atomerőmű 4-es reaktora az akkori Szovjetunió, a mai Ukrajna területén. A hatalmas robbanás a legnagyobb ipari katasztrófák közé tartozik, melynek következményei a mai napig érezhetőek.

 A négyes számú reaktor 1986. április 26-án robbant fel egy rutin biztonsági ellenőrzés során. A robbanás kiütötte a reaktor kétezer tonnás tetejét, minek következtében a hirosimai mennyiségnél négyszázszor több radioaktív csapadék került a légtérbe, ami beszennyezett egy 200 ezer négyzetkilométeres területet Európában és az Egyesült Államok keleti részén, ahol legalább 600 ezer ember volt kitéve nagy dózisú sugárzásnak. 

Túlnyomórészt hosszú évek alatt lebomló, ezért rendkívül veszélyes kálium-jodid és plutónium szóródott szét a nukleáris állomás közvetlen közelében, beleértve Pripjaty területét, ahol a legtöbb csernobili munkás élt családjával.

A tragédia után, mivel bizonytalan volt, hogy a reaktor környezete milyen mértékben vált szennyezetté, a hatóságok sietősen jelölték ki a lezárt terület határait. 

A kutatók később megállapították, hogy egyes területeken a tiltott zónán belül már csak alacsony szintű a sugárzás, ugyanakkor a radioaktív anyagok idővel le is bomlanak, néhány pedig a robbanás után hamarosan el is tűnt. 

Egyéb területek azonban, mint például a radioaktív hulladéklerakó telephelyek, a sérült erőmű maradványai és a Vörös-erdő, ahová a legtöbb sugárveszélyes szennyeződés hullott, még most is veszélyesek.

Barta P.

"Szolgálunk és védünk"

Kitől, kit is védenek a "rend őrei" ?

Facebook forrás.
A videót itt megnézheted!

Szerk;Posta S.