Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen,
sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és
nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész
földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi
féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.)
Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az
Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a
földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a
nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.
A tavaszpont nem feltétlenül a
tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint
határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai)
tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan
február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe
eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a
feljegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepétől fogva.
Reméljük,hogy a tavasz lassan ugyan de azért Sámsonkertbe is beköszönt.
Posta S.
Reméljük,hogy a tavasz lassan ugyan de azért Sámsonkertbe is beköszönt.
Posta S.