Szent Medárd szent életű frank püspök volt a 6. században,
akinek emléknapját június 8-án tartja a keresztény egyház. Nevéhez
nagyon sok időjárási jóslás fűződik.
Szent Medárdnak valójában semmi
köze az időjárás előrejelzésnek, csupán eleink ráaggatták ősi szokásait a
püspökre, hogy továbbra is megülhessék őseiktől örökölt hagyományokat
és keresztény köntösben végezhessék időjárás varázslásaikat.
Máig talán a
legismertebb napi rigmus az, ha Medárd napkor esik, akkor negyven napig
esik. Ennek az ellentéte is igaz, vagyis, ha nem esik, akkor negyven
napos szárazság következik.
Különös, a mai naphoz kötődő szokás az, hogy Medárd napján nem szabad
fürdeni sem tóban, sem folyóban, mert különböző vízi lények, a vízi
király és szellemek elvehetik a fürdőző életét.
Más helyen szerencsétlen
napnak tartották, mert állítólag akkor kezdődött az özönvíz. Ilyen
babonákat ismerünk a közép-és belső ázsiai szkíta és hun utódnépeknél
is, akik az év bizonyos napján tartózkodnak a fürdéstől, vagy éppen a
tűzgyújtástól.
Az Alföldön ezen a napon esővarázsló szokásokat is
gyakoroltak. Ha nem esett, de az éltető víz kellett volna a faluban,
akkor Algyő öregasszonyai egy nagy kakast fürdettek meg, hogy utána
zápor kerekedjék.
Több helyen, így például Göcsejben is, a várható szőlő és szilvatermésre
következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos idő lesz, akkor
jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont
savanyú lesz a bor.
Barta P.