Egy évszázad után szűnik meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik
sokak által kedvelt kiadványa, a létminimumról szóló évente megjelenő
elemzés. „Most jelentetjük meg utoljára a létminimumot, de nem azért,
mert leszóltak fentről (?) a KSH-nak” – mondta el Németh Zsolt, a hivatal
elnökhelyettese.
Az 1910-es évek óta számítottak Magyarországon létminimumot, de még
jóval a rendszerváltás előtt voltak olyan évek, amikor a hatalom nem
engedte közölni az adatokat. Németh Zsolt kiemelte, hogy Magyarország az
Európai Unióban egy szegény társadalomnak számít, de a létminimumról
szóló kiadvány ezt nem mutatja be.
Németh Zsolt a Világgazdaság kérdésére közölte, hogy a háztartások 35-36
százaléka él a létminimum alatt, de korábban megközelítette a 40
százalékot is a mutatószám. Az egy felnőttből álló háztartás esetében a
létminimum 87 351 forint volt tavaly, ami kismértékű csökkenés a 2013-as
87 510 forinthoz képest. A mérséklődés nem meglepő, hiszen tavaly estek
a fogyasztói árak.
A KSH azt még nem tudja pontosan, "hogy a létminimum helyett milyen
mutatószám lesz jövőre a szegénység mérésére, de olyat szeretnének,
amelyik jobban koncentrál azokra a társadalmi csoportokra, akik
mélyszegénységben élnek."
(Ezt a megfogalmazást azért, elég nehezen tudom értelmezni, hogy mire is gondol a szerző ? Mert hogyan is lehet másképpen mérni a szegénységet ma Magyarországon mint a jövedelmi mutatószámokkal.
Talán egyszerűbben fogalmazva, ha valaki havonta 51 000 párszáz forintot keres az bizony eléggé "mélyszegény"! Szerintem a szegénységet ma teljes mértékben az anyagiak mutatják, vagyis a megkeresett illetve az elvonások után megmaradt jövedelem, amiből még normálisan meg lehet élni ! És ez bizony a PÉNZ ! Mert ha ebből kevés van akkor az már a "létet" veszélyezteti. Így viszont oda jutottunk ahonnan elindultunk ! -a szerk. )
A hivatal elnökhelyettese megemlítette, hogy
Magyarországon 461 ezer embert érint a jövedelmi szegénység, az alacsony
munkaerőintenzitás és a súlyos anyagi depriváció egyszerre... a teljes írás itt olvasható !
Barta P.
