“Egy barátom nemrég mutatta meg, miként hisztizett ByeAlex az
X-Faktor évadnyitóján, miután Radics Gigi azzal szivatta őt, hogy az épp
színpadon álló, tök alkalmatlan hasonmása szerinte jobb dalszövegíró és
előadó, mint maga ByeAlex. Nos, Alex barátunk megsértődése és a
stúdióból kivonulva előadott picsáskodása rendkívül visszatetsző
médiapillanat volt.
Ha egy előadó ennyi bizonytalanságot táplál a saját
produkciója iránt, vajon miért rendez hisztit, ha kiderül, hogy azzal
kapcsolatban nem egyedül neki vannak minőségi fenntartásai? Ha pedig
ByeAlex esetleg úgy véli, hogy harminchárom évesen máris olyan életművet
rakott le, amelynek kapcsán még a baráti viccelődés is
megengedhetetlen, akkor rám vár a feladat, hogy elmondjam:
Alex, attól még, hogy egy olyan műsorban zsűrizel, ahol a kis
barátaiddal adásról adásra felállva ünneplitek valamelyik vidéki
italkimérés aktuális karakoe-hercegnőjét, még nem lettél se Bródy, se
Szörényi, se Presser, se Bereményi, se Demjén, se Lovasi.
Kár volna
elhinned, hogy akkora ember vagy, hisz veled még ugyanúgy nem történt
meg a sztárság, ahogy a Puskás Petivel vagy a Gáspár Lacival.
Nincs
azzal semmi baj, ha egy szórakoztató műsor keretei közt próbálsz a
dalaidnak nyilvánosságot, magadnak meg pénzt szerezni – sokan megtették
ugyanezt. Mindaddig, míg saját elhatározásból és őszintén – nem pedig
produceri utasításra – állsz fel tapsolni, csak annyit gondolok, hogy
egy rossz ízlésű ember vagy, aki tényleg nem érti, hogy kulturált
környezetben nem indokolt a standing ovation, csak mert valaki
Hódmezővásárhelyről hamis hangok nélkül elénekelt valami szutyok
világslágert.
Ehhez a nárcizmushoz viszont még fel kell nőnöd
művészileg, mert ugyan aranyos kis dal volt a Kedvesem, de talán nem
árulok el titkot azzal, hogy nem írtál vele új fejezetet a magyar
kultúra nagykönyvébe.”
Szerk;Posta S.
