Nyári időszámítás.

Március 31. vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, az európai gyakorlatnak megfelelően 
hajnali 2 órakor 3 órára kell igazítani az órákat.

A nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. A nyári időszámítás gazdasági hatásait senki nem írta le eddig pontosan és egyre inkább úgy néz ki, hogy senki nem is fogja, mivel az óraátállítás közvetlen a gazdaságra gyakorolt hatásai nem mérhetőek és nem bizonyíthatóak közvetlenül.

Az óraátállításnak azonban vannak más emberibb hatásai is, amiket ráadásul mindenki a saját bőrén is megtapasztalhat. Nyáron szívesebben kapcsolódunk ki a természetben és jobban érezzük magunkat természetes fényben. A hosszabb nappalok segítségével aktívabban élhetjük életünket. Éppen ezért a nyári időszámítás kedvező hatással van egészségünkre is.
Az óraátállítás sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz, bár az időzónákon átívelő repülős utak tapasztalatai alapján az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezetünk.
Szerk;Barta P.

Nem lehet helyreállítani a híres Munkácsyt !

A restaurátorok által még augusztusban készített jegyzőkönyv szerint „a festmény ládáinak bontásakor a csomagolás hiányosságaira visszavezethető súlyos károkat észleltünk” - írja az Index szombat reggeli cikkében. 

Az Ecce homo bécsi szállításakor sérülhetett meg, de tavaly még azt állították nincs nagy baj. Ennek ellenkezőjére derült most fény.  A 36 négyzetméteres festményt mintegy fél méter átmérőjű hengerre tekerve szállították. A henger egy dobozban volt, és a problémát az okozta, hogy a henger egy része a doboz hiányosságai miatt leért a láda aljára, ahol a légpárnás fóliára és a hungarocell darabokra nyomódott. Ennek következtében a jegyzőkönyv szerint „a festmény a két szélső lemez élébe vágódott, ezáltal súlyosan maradandó károkat okozott a festmény hordozóvásznán, alapozásán és a csomagoló légpárnás fólia is benyomódott a lakkozott felületbe.”

„A károkat megkíséreltük helyreállítani, a belső, kevésbé sérült részeket mérsékelt sikerrel, míg a közvetlen károsodott baloldali részeknél sikertelenül” - idézik az Indexen a dokumentumot. Az egyik restaurátor, Csanda Jenő szerint még mindig látszanak a benyomódások a festékrétegen, míg a főrestaurátor, Dr. Szentkirályi Miklós úgy véli, ezeket csak oldalról lehet látni, és nem jelentősek.
A kép a debreceni Déri múzeumban látható.
Szek;Barta P.

Elvágom a nyakad !

A Youtube-on találtam az alábbi érdekes felvételt, amelyen a budapesti Auróra Rendelőintézetben történt rablás áldozata meséli el a történteket (2013. március 29.). A hangfelvétel a Józsefvárosi rendőrkapitányságon készült aznap.

 

Felmerül tehát ,hogy létezik-e egyáltalán cigánykérdés Magyarországon? Két válasz adható:

Az egyik:
* Igen, létezik; ezért költünk milliárdokat felzárkóztatásra, és beszélhetünk cigány-gyilkosságokról. 
 Ebben az esetben viszont elfogadtuk, hogy a cigányság mint etnikum igenis "megkülönböztethető" a többségi társadalomtól szociológiai értelemben, ergo cigány-bűnözésről is van értelme beszélni.

A másik:
* Nem létezik; a cigány-bűnözés kifejezés használata kirekesztő, rasszista.
Itt viszont felmerülhet az, hogy akkor mégis mi indokolja a felzárkóztatásra költött összegeket, a pozitív megkülönböztetést és hasonlókat? Elvégre mindenki egyenlő, a lehetőségek mindenki számára adottak.

Nekem erről mindig az a régi vicc jut eszembe, melyben az a bizonyos ló "ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes." Cigányokról csak akkor beszélhetünk, ha áldozatok, rászorulók, hátrányos helyzetűek, esetleg kirekesztettek. Ha viszont az elkövető a cigány, akkor rögtön irreleváns lesz, hogy milyen etnikumhoz is tartozik. Aki meg meri említeni, hogy milyen származású az illető, az rögtön kirekesztő, náci, rasszista. 
Posta S.