"Csak nem, akaródzik leírni, a kulcsszót az egész cikkben?!"...olvasható az egyik hozzászólásban a lentebb idézett írásban. Vajon eljön egyszer az idő,hogy nevén lehet nevezni a dolgokat anélkül hogy rasszista bélyeget süssenek a cikkíróra? Mert mindenki tudja hogy kiről-kikről van szó csak senki nem meri,nem akarja felvállalni az igazságot, pedig állítólag szólásszabadság van !
(Vagy mégsem ?-a kérdés persze csak költői.)
" Botrányos vidék – ahol még a villanyoszlopnak is lába kél ! "
Szlávik Csabáéknak elegük lett a körülményekből, úgy döntöttek, elköltöznek.
Velük beszélget Savella Mihály polgárőr.
Fotó: Joó Zsuzsa
Fotó: Joó Zsuzsa
– Megérkeztünk! – állítja le az autót Savella Mihály polgárőr, aki több mint egy évtizede járja ezt a környéket, és minden bugyrát ismeri. Zavartan pillantunk körül: ide jöttünk?! A gazos portán csak egy gázcsonk áll ki magányosan a földből.
– Jól nézzen szét, itt pár hónapja még egy ház volt. Aztán valaki elvitte az első cserepet, majd mások az összes többit. Szinte nyomtalanul tűnnek el az épületek… – ingatja a fejét Mihály.
– Jöjjenek, menjünk tovább!
Mihály 2001 óta több
mint ezer fotót készített, hogy megörökítse az utókornak Cibakháza
egykor virágzó településrészének hanyatlását.
Valaha a Bátorszőlő a
környék éléskamrája volt, a jó minőségű homokos talajon szépen termett a
gabona, a zöldség és a gyümölcs. Portáikat gondosan ápolták a helyiek,
akik közül nem egy tűnt ki tehetségével, tudásával.
A cibakiak
összetartó, de nyitott „világába” aztán a kilencvenes években nyírségi
családok csöppentek.(?) A kisvárdai, mátészalkai, nyíradonyi emberek úgy
gondolták, az Alföldön könnyebb az élet, a szociális ellátások is
kedvezőbbek, mint otthon.
A bátorszőlői mindennapok ekkortól vettek
fordulatot.
– Ez itt Szlávik Csabáék otthona – érkezünk meg egy egyszerű házhoz a
polgárőrrel. A házaspár az udvaron pakolászik. Hová készülnek?
– Költözünk, elég volt! – közli röviden a házigazda....
A teljes írás itt olvasható Szoljon.hu / Joó Zsuzsa tollából.Szerk;Posta S.