Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy a húsvét
utáni ötvenedik napon a Szentlélek leszállt az apostolokra.
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, neve is innen
származik (görögül pentekosztész). Húsvéthoz kapcsolódóan mozgó ünnep,
május 10. és június 13. közé esik.
A zsidók a Sínai-hegyi törvényhozást
ünneplik ugyanezen a napon.
Pünkösd ünnepét a keresztény egyház
annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek
leszállt az apostolokra. A bibliai történet szerint az apostolok épp
aznap összegyülekeztek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a
Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ezután Péter
prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az
első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja.
A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos
vonásukban az ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik.
Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdölés, a pünkösdi király- és
királyné választás, valamint a májusfa-állítás vagy -kidöntés.
Számos
helyen hagyományosan búcsút rendeznek pünkösd napjaiban, s különböző
közösségi programokkal várják az ünneplőket.
