Emese szavazni megy !

Egy "közösségi" oldalon találtam ezt a "példaértékű" videót !

Riporter: ...a neved elárulod? Igen, Emese. Milyen Emese? Lakatos ! Nincs kommentár...

Szerk;Posta S.

Hetven éve történt...

 Ez a nap volt Magyarország számára a vég, Nemzetünk számára egy gyásznap !

1947. február 10-én írták alá Magyarország és a második világháború győztes hatalmainak képviselői a párizsi békeszerződést.

(...1947. február 10. hétfő volt. A győztes hatalmak képviselői a Luxemburg-palota óraszalonjában XV. Lajos íróasztalához invitálták a legyőzött államok képviselőit. Itt kellett aláírni az okmányokat. A vesztesek közül utoljára szólították a magyar külügyminisztert, Gyöngyösi Jánost. Illyés Gyula (aki szintén a küldöttség tagja volt) a naplójában megjegyezte: „A négyszögletes óra (…) hat előtt tíz percet mutatott.”-részlet a naplóból.)

„…tekintettel arra, hogy Magyarország, miután a hitleri Németország szövetségesévé vált és annak oldalán részt vett a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és más Egyesült Nemzetek ellen folytatott háborúban, e háborúért a felelősség ráeső részét viseli…”  (Részlet a békeszerződés szövegéből) 

Miután hazánk többek között földrajzi helyzete és az elbukott kiugrási kísérlet eredményeként a térség államai közül a legtovább maradt Németország szövetségese, a Hitler bukása után megalkotott békétől nem sok jót várhatott.

A Faragho Gábor által 1944 októberében átvett előzetes fegyverszüneti feltételekből és az 1945 januárjában megkötött fegyverszünet pontjai értelmében hazánk már 1945-ben megkezdte a háborús jóvátétel fizetését, felelősségre vonta a háborús bűnösöket és betiltotta a revizionista, illetve szélsőjobboldali szervezetek működését; ezek csupa olyan intézkedések voltak, amelyek a párizsi békeszerződésben is megjelentek. Másfelől ugyanakkor a dokumentum hivatalos megfogalmazásáig mégis élt a remény, hogy Magyarország legalább egy téren, a határvonalak megvonása tekintetében igazságosabb elbánásban részesülhet, mint 1920-ban, Trianonban. 

A békeszerződést előkészítő Külügyminiszterek Tanácsának három hónapos ülésszakán aztán ezek a remények is szertefoszlottak.

 Az 1947. február 10-én, Gyöngyösi János külügyminiszter által aláírt békeszerződés értelmében Magyarország határait az 1937. december 31-i – tehát a revízió előtti – állapotok szerint húzták meg, sőt, hazánk újabb területeket veszített, ugyanis Csehszlovákia három Pozsony közelében fekvő faluval – Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún – gyarapodott, hogy védhető hídfőt biztosíthasson a város számára.

 A Párizsban aláírt dokumentum szerint 300 millió dollárban állapította meg a hazánkra kirótt jóvátételt, amiből 200 millió a Szovjetuniót, 70 millió Jugoszláviát, 30 millió pedig a csehszlovák államot illette meg. 

(...) Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy Magyarország az 1944–45 során bekövetkező háborús pusztítás után a nagyhatalmak egyezkedéséből is a lehető legrosszabbul került ki, hiszen ismét elvesztette a lehetőségét annak, hogy az elszakított magyar többségű területeket visszaszerezhesse, sőt, a határon túliak érdekképviseletének terén is tehetetlenné vált.

 Mindezt tetézte, hogy a szerződés aláírásakor a Vasfüggöny már érezhető módon leereszkedett Európára, a békediktátum pedig a Szovjetunió térhódítása ellen sem nyújtott védelmet, vagyis az emberi jogokról és a nemzeti szuverenitásról szóló pontok később üres szólamokká váltak.

A párizsi béke eredményeként Közép-Európa ugyanaz a konfliktusoktól és érdekellentétektől szétszabdalt térség maradt, mint Trianon után volt, annyi különbséggel, hogy 1989-ig egy szuperhatalom zsarnoki uralma elnyomta az egymásnak feszülő érdekeket.

 (A megemlékezés Tarján M. Tamás professzor, egyetemi tanár, történész írásai alapján készült.)

sakema