Engedjék meg,hogy-mint semmilyen hitellel nem rendelkező polgár-, megszólítsam Önöket néhány szóban. Az utóbbi években,amióta a hitelből,azaz más pénzéből felépített életek kártyavárként omlanak össze,másról sem hallani a médiában,mint a hitelesek nehéz helyzetéről.
Belegondoltak-e már Önök abba, hogy az országban léteznek olyanok is, akik nem vettek fel hitelt, mert addig nyújtózkodtak,ameddig a takarójuk ért? Bármilyen hihetetlen,lehet így is élni. Nem kell ehhez menő vállalkozónak lenni, nem kell hozzá tehetős családi háttér.
Egyszerűen mindenkinek tudnia kellett volna a hitel felvételekor, hogy hol a helye a társadalomban és meddig lehet nyújtózkodni. Ha nincs megfelelő munkahely/családi háttér-márpedig évtizedekig ez miért lenne garantált, akkor bizony akár élethosszig is maradnia kellett volna az albérletnek ill.-természetesen tisztelni akár az anyósék játékszabályait is-a szülői házban maradásnak.Nyugat -Európában a lakosság legalább fele élete végéig NEM saját ingatlanban éli le az életét.
Mert milyen érdekes, kb. a 2004 körüli időkig-amikor elkezdődtek az esztelen hitelfelvételek - valahol mindenki lakott, valamivel mindenki közlekedett. Ezután már - még akiknek nem is engedték meg az anyagiak - nem felelt meg a szülői ház hátsó része,de a panel sem és már nem volt jó az öreg kocsi. Ezután a hitelektől megrészegülve belvárosi új lakás és autószalonból kiguruló "mi autónk "kellett annak is, aki addig alig tengődött hónapról hónapra.
Azok, akik 10-30 évre elkötelezték magukat a bankoknak, nem gondoltak arra,hogy..."
...és tovább olvashatod a forrás oldalán beol.hu !
Az írás igencsak felkavarta az állóvizet és talán ott a gond hogy az emberek itt is egymást "hülyézik" és nem azokat akik előidézték a problémát! Sajnos jellemző magyar szokás!
(Ajánlom a kommenteket is olvasásra érdekes !)
Szerk;Barta P.
