Vigyázat, trollfészek!

Sz.Sándor olvasónk hívta fel a figyelmünket az alábbi írásra !

"Figyelem, május közepével megkezdődött a trollok költési időszaka! Ezért arra kérünk minden jó érzésű, természetszerető embert, hogy fokozott óvatossággal tartózkodjon a fészkük közelében. Egy kis odafigyeléssel megóvhatjuk a kipusztulástól ezt a fokozottan veszélyeztetett élőlényt.
Külön köszönet illeti a Debreceni Önkormányzatot, amiért folyamatosan biztosítja a megfelelő életteret a trollok számára a Nagyállomás közelében kialakított speciális trollfészekben!"

A folytatás; itt olvasható 
Megosztotta;Barta P.

Veszélyes kíváncsiskodás !

A gyógyíthatatlan betegségek egyike...

A Pünkösd ünnepe.

Mit ünneplünk Pünkösdkor? Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor. 

A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokhoz.

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is !

Pünkösdi népszokások
Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. 

Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.