A kommentelők igazi fegyvere az anonimitás. De mi a helyzet, ha
törvénysértést követnek el? Hogyan lehet felelősségre vonni őket? A
szólásszabadság fontosabb, vagy a sértő tartalmak korlátozása?
"A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) idén novemberben zárta le azt a vizsgálatot és publikálta a vitaanyagot, amely a kommentek problémáival foglalkozott. Az kétségtelen, hogy ezeket az apró kis szösszeneteket maximálisan védi az Alaptörvényben garantált szólásszabadság, sőt ezen jog gyakorlásának, a közélet formálásának talán legdemokratikusabb módja, ha korlátozás nélkül mindenki hozzáfér a lehetőséghez. De felvetődik, hogy mi a fontosabb: a szabad kommentelés vagy a sértő tartalmak korlátozása? A jogi környezet egyelőre nem tudott alkalmazkodni ehhez a jelenséghez, megfelelő szabályozás nem alakult ki, de kétséges, hogy egyáltalán kialakulhat-e, hiszen az így megvalósuló jogsértések bírósági úton többnyire egyáltalán nem, a médiaszabályozás módosításával pedig csak nehezen orvosolhatók."
"Sem a kommentek, sem pedig a blogok nem minősülnek sajtóterméknek, a médiatörvény hatálya nem terjed ki rájuk, az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) tehát nem szankcionálhat!"
Sajnos nem egyértelmű a bírósági gyakorlat abban a tekintetben, kinek és milyen felelősséget kell vállalnia a kommentekben megjelenő személyiségi jogsértésekért vagy súlyosabb esetben bűncselekményekért.
Elő- vagy utómoderálás?
"Az internetezők általában azt preferálják, ha a moderálás a
felhasználók bevonásával történik, például úgy, hogy ők maguk értékelik
mások kommentjeit. Érdekes, hogy az utólagos moderálás kevésbé zavarja a
felhasználókat, mint az, hogyha előzetesen, mintegy cenzúraként
korlátoznák a kommentek megjelenését. Sőt, az eltávolított bejegyzés
miatt, szerzői jogainak megsértésére hivatkozva még akár be is perelheti
a felhasználó az internetes felületet."Hivatkozás; ITT
Szerk: Posta S.