Oldalak

"Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény !" -Deák Ferenc-

2017. március 21., kedd

Rászáll a kormány a kúthasználókra !

A címben szereplő írásra óriási kommentáradat özönlött az interneten. Gondolhatnánk nincs abban semmi rossz, ha az ember megírja a véleményét, hiszen "vélemény és szólásszabadság" van...
...vagy mégsem ?



Ugye milyen jó a közösségi oldal ? Ez azért érdekes...
Szerk;Posta S.

Lehet torrentezni Magyarországon ?

A címben szereplő érdekes kérdést tette fel K. Roland olvasónk magazinunknak.

 (...) "Mivel itt Sámsonkertben is megérkezett a várva várt nagy sebességű internet, több ismerősöm is mondta, hogy vigyázzak a zenék és filmek torrent letöltésével, mert megbüntethetnek érte ha rájönnek. Nézegettem az interneten, hogy akkor szabad, vagy nem torrentezni, de nem találtam rá egyértelmű választ. Lehet nem ott kerestem, ahol kellett volna? Ha Önök tudnának rá válaszolni, megköszönném ! "
Kedves Roland !
Megnyugtatására közlöm az alábbi idézetet:
"Fontos döntést hozott egy filmforgalmazó által indított perben a Kúria. A filmes cég az internetszolgáltatót perelte be azért, hogy megkaphassa néhány torrentező felhasználó személyes adatait, akik “lehetővé tették mások számára az általuk letöltött filmek letöltését”. A filmes cég ismerte a torrentezők IP címeit, és a szerzői jogokról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján kérte, hogy a netszolgáltató adja ki, hogy az adott időpontban kik voltak az adott IP címek mögött.

A Kúria jogerős ítéletében elutasította a keresetet, a döntés szerint az internetszolgáltatók nemhogy nem kötelesek kiadni előfizetőik nevét és címét, de az ő kifejezett hozzájárulásuk nélkül egyáltalán nem is tehetik meg azt. A Kúria indoklása szerint ebben az esetben nincs ok a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozására, az ugyanis nem állna arányban a szerzői jogi igény érvényesítésének súlyával." Erről bővebben itt olvashat !

(Megjegyzem, hogy a magyar jog nem precedensjog, de az egységes ítélkezés feltétele a jogbiztonságnak, azaz a bíróságok nem ítélhetnek egymásnak ellentmondóan egy-egy ügytípusban. Ráadásul a Kúria álláspontjával ritkán helyezkednek szembe az alsóbb fokú bíróságok, így könnyen lehet, hogy ítélkezési tendenciát alapoz meg ez a döntés.) 
Barta Péter