Olvasói kérdés...

..."kíváncsi lennék rá, hogy Tóth Gabika x faktoros "mentorka" milyen véleménnyel volna ennek az utcai dobosnak tudásáról?" -kérdezi Cs. Mónika olvasónk. (Erre mi is...-a szerk.)

Barta P.

Szent Mihály napja

Az őszi időszak egyik legismertebb ünnepe volt régen szeptember 29-e, Szent Mihály arkangyal napja. A pásztorok elszámoltak a nyájjal, leszerződtek a következő évre, a gazdák pedig meg akarták tudni, hogy milyen télre számíthatnak. 

Hazánkban fontos mezőgazdasági fordulónap volt Mihály napja. A pásztorok ekkor tartották a farkasünnepet, ekkor terelték be védett helyre a nyájat, hogy megvédjék a farkasok kártételeitől. A legtöbb vidéken a nyájak behajtásának a napja volt, a Szent György napkor (április 24) kieresztett marhákat ekkor vitték vissza a faluba, ilyenkor történt az elszámolás. A gazda megtudta, hogy mennyi lett a szaporulat. A jól dolgozó gulyásokat, juhászokat a következő évre is felfogadták.

A hajdani alföldi pásztorok megfigyelték, hogyha Mihály nap éjszakáján összefekszenek a birkák, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe időjárásra számíthatunk. Máshol úgy tartották, hogy egészen karácsonyig szép, enyhe időre lehet számítani, ha a fecskék még itt érik Szent Mihály napját. Máshol a következő időjárási regula volt ismert „Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér.”Közismert szólás volt, ha "Szent Mihály lova deres, behozza a telet!" Utóbbi azt jelentette, hogyha ezen a napon fagy, akkor korán beköszönthet a kemény hideg tél.