Újraindul a celebgyártó !

Szikora és Tóth a sárga földig alázkodik az RTL klubnak a zsűrizésért! (Igaz egy este, egy milláért talán még...hát embere válogatja ! -a szerk.)

Tóth; "-Nagyon régóta vágytam erre. Én azért munkálkodtam már az X-Faktorban, mint mentorsegéd Malek Miklós mellett. Örültem, hogy segíthettem és kikérte a véleményem, most viszont nagyon megtisztelő ez a felkérés számomra, hogy 25 évesen méltónak találtak erre a szerepre, úgyhogy várom. Iszonyatosan fantasztikus dolog lesz, aminek ugyanúgy minden pillanatát meg kell élni, mint egy Szombat Esti Láznak, vagy akármilyen fantasztikus műsornak. Itt azért nagyobb lesz a felelősség és remélem, hogy maximálisan helyt fogok állni. Abszolút hiszek magamban!" - magyarázta a reggeli műsorban Tóth Gabriella.

  Szikora Róbert számára az X-Faktor összességében volt vonzó:

"- A műsornak rajongója voltam, még akkor is, ha nem mindegyiket láttuk, mert mi is dolgoztunk hétvégén, koncertek voltak. És a tehetségnek is rajongója vagyok.
Tóth Gabi nagyon vágyik egy kirobbanó női hangra. Szerinte lehet valaki alacsony, sovány, vagy molett, az energiák az igazán fontosak.

- Ebben a műsorban az a jó, hogy az ember át tudja azt a tapasztalatot adni, amit ő maga szedett össze az évek során" - tette hozzá az R-Go frontembere.
Tóthon és Szikora Róberten kívül Alföldi Róberttel és Geszti Péterrel is találkozhatnak a nézők az X-Faktorban, hiszen ők négyen ülnek majd a tehetségkutató mentori székeiben... 

...olvasható az ujasz.hu online oldalán.

Szerk; Posta S.

Május elseje...a "munka" ünnepe!

Munka(á)show

Vádemelés a Fidesz hajdúsámsoni frakcióvezetője ellen!

Vesztegetés miatt vádat emelt Máthé Attila volt hajdúsámsoni alpolgármester, a Fidesz jelenlegi városi elnöke és önkormányzati frakcióvezetője ellen a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. A vádirat megérkezett a Debreceni Törvényszékre – mondta Tatár Tímea, a törvényszék szóvivője.

A vádirat szerint – amit keddi számában a Népszabadság ismertetett – Máthé Attila elsőrendű vádlott a 2010-es választások előtt, amikor Hajdúsámson alpolgármestere, illetve polgármester-jelöltje volt, egy-egymillió forint kenőpénzt kért két helyi lakostól a leendő városi egészségház kialakítása érdekében.

A vesztegetési ügyben a vádirat szerint a másodrendű vádlott P. Elek közvetített. Máthé Attilát az egyik ingatlantulajdonos jelentette fel, aki akkor a Fidesz választási aktivistája volt, s a másik tulajdonossal együtt megtagadta az egymillió forint kenőpénz kifizetését.
Máthé Attila a nyomozás során végig tagadta a bűncselekmény elkövetését, míg P. Elek beismerő vallomást tett.
“Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt” – mondta Máthé Attila kedden az MTI megkeresésére.
Szavai szerint semmi olyat nem tett, amit a vádirat tartalmaz. “Az ügyészségi dokumentum hamis tanúvallomásra épül” – tette hozzá.
Máthé Attila a bíróság előtt fogja megvédeni magát, s mint kifejtette: “bízik az igazságszolgáltatás pártatlanságában”.-olvasható a Haon oldalán...
...és a Facebook-on !
Szerk;Posta S.

Május elseje története.

A közhiedelem szerint május elseje kommunista ünnep, azonban története régebbre nyúlik vissza, a volt szocialista országok csak felkarolták a munka ünnepét. A 19. század elején vetődött fel először, hogy meg kéne ünnepelni a munkát, akkor a munkásmozgalmak, szakszervezetek ébredésével egy időben egyre több jogot harcoltak ki maguknak az emberek. Akkor alakult ki például a ma már klasszikus nyolcórás munkaidő, korábban ugyanis 10-16 órát dolgoztatták a gyárosok dolgozóikat. 

Bármilyen meglepő, május elseje egyházi ünnep is egyben Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. A katolikusok ezen a napon Jézus nevelő apjára, az ácsra emlékeznek, az ünnepet 1955. május 1-én rendelte el XII. Piusz pápa.

Az 1873-as gazdasági válság hatására a munkanélküliség fokozódott, s ez is egyre inkább sürgette a munkaidő csökkentését. (Ugyanis a munkaidő csökkentésével többen juthatnának munkához, s a munkanélküliség csökkenésével a társadalmi feszültségek is enyhülnének.) Ennek hatására egyre gyakoribbá váltak világszerte, de főként az USA-ban a sztrájkok, melyeket gyakran karhatalmi erővel közömbösítettek.

1886. május elsején a chicagói szakszervezetek hirdettek sztrájkot a nyolcórás munkaidő bevezetéséért, az akciót május 4-én a Haymarketi zavargás zárt le, amikor a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba. Összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét, a későbbi perek során nyolc szocialista-anarchistát állítottak bíróság el.

1889. július 14-én alakult meg a II. Internacionálé, mely úgy határozott, hogy a Haymarketi zavargások negyedik évfordulóján, 1890. május elsején a szakszervezetek közösen vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetéséért. 1891-ben az Egyesült Államokban május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

Május elseje a 20. században fokozatosan vált szocialista ünneppé, elsősorban a Szovjetunióban és a volt szocialista országokban lett nemzeti ünnep. Ezzel párhuzamosan az eredetileg a munkások ünnepének hívott napot a munka ünnepévé változtatták a szocialista blokkban, mivel ez jobban megfelelt az uralkodó rezsimeknek. Az elnevezés a diktatúrák bukása után is megmaradt a volt szocialista országokban.
Az idősebb generáció legtöbb tagja még úgy emlékszik a május elsejékre, mint a felvonulások, a majálisok és a sör-virsli ünnepére. Ma már a legtöbb embernek annyit jelent a május elseje, hogy ez a késő tavasz-kora nyár első szabadnapja, a strandszezon kezdete