November
tizenegyedikén libaételekkel és újborral emlékezünk Szent Mártonra. De
ki volt Márton és hogyan kötődik a személyéhez a libaevés?
A népszokás szerint, november tizenegyedike, azaz Márton nap
zárja az éves gazdasági munkákat. Ezen a napon kóstolták meg először az
újbort és vágtak le a tömött libákat. Ezenkívül, régen az emberek a
Márton napi időjárásból következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon
jön enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."
-A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a
jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon
rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos
mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az
újbor. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki
Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték
minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a
napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy
burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható
az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott
újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.-
A legenda
szerint Kr.u. 316-ban Szombathely környékén született Márton.
Gyerekkorában apját az itáliai Ticiumba helyezték át, ezért ott nőtt
fel. Tizenöt évesen katona lett és egy észak galliai városba került. Ott
esett meg egy rendkívül hideg téli estén, hogy megosztotta meleg
köpenyét egy nélkülöző koldussal.
Aznap éjszaka álmában megjelent neki Jézus a koldus alakjában. Innentől
kezdve, már nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Jóságáról még
életében legendák születtek, így nem meglepő, hogy püspökké szentelték.
A legismertebb monda szerint Mártont annyira szerény volt, hogy
méltatlannak tartotta magát a püspöki címre, ezért elbújt egy libaólban a
megtiszteltetés elől. Azonban a libák hangos gágogásukkal elárulták őt, így végül Tour püspökévé kenték. Halála után több templomot is Szent Mártonnak szenteltek.
2012. november 11., vasárnap
A másik oldal...
Vélemény:
Szégyellje magát Zámbó Krisztián! Jó, nem csak ő. Csobot Adél, meg az összes kutyaütő kornyikáló elmehet a francba.
Van, amikor az ember unatkozik, és nincs jobb dolga, vagy éppen ez a perverziója, esetleg a barátnője unszolására kénytelen zenés tehetségkutatókat nézni. De aztán felmegy benne a pumpa.Az ugye megvan, hogy idei X-Faktor a legkevésbé sem szól arról, hogy ki mennyire tud énekelni? A muzikalitás itt csak álca: míg a ValóVilágban egymás péniszét formázták gipszből, itt azzal próbálják eladni a szereplőket, hogy tehetségesnek hazudják őket.
Pedig ez nem mindig volt így. Korábban megesett, hogy találtak olyan énekeseket, akik akkor is odavonzották a közönség tekintetét, ha nem csak bugyiban, elsődleges nemi jelleget villantva engedtek ki a színpadra. Merthogy ugyebár jött ki a szájukból a hang. És nem csak akkor, amikor arról picsogtak, hogy nem akarnak azonosulni elhunyt apjukkal, mégis meg kell említeniük minden második percben, mert különben a kutya sem szavazna rájuk.
Kérem, itten már átestünk a ló túloldalára. A francot sem érdekli, hogy egy árva hangot sem talál el ez a szerencsétlen, ha egyszer a Jimmy volt az apja. Hiába tetszik az RTL-eseknek élő adásban megsértődni a kritikákon, amikor beszámol a Híradó arról, hogy Zámbó Krisztián házát kirabolták, Csobot Adél meg téli sapkát vesz, a közönség joggal veti fel: ezek meg hogy a fenébe kerültek ide?
És akkor az ember megnéz egy külföldi tehetségkutatót. Például a brit The Voice-ot, ahol jót röhög azon, amikor Will.i.am és Tom Jones egymásra licitál azzal, hogy melyik volt a nagyobb szám: közös dalon dolgozni Michael Jacksonnal vagy együtt fellépni Elvisszel.
Aztán pedig meghallgatja az énekeseket, és a pumpa elindul. Például ezért:
Ha végig tetszettek nézni a felvételt, akkor kiderül, hogy ez a
Twinnie Lee Moore nevű hölgy NEM jutott tovább, mert „kicsit hamiskás"
volt, meg mert az előadásmódja „nem jött át". Úgyhogy mehetett is haza.
Forrás: FN24
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)