A régi KGST piacok hangulata...Emlékszik még rá valaki ?
2015. április 5., vasárnap
A "szarkupac" kifejezés miatt..
...elítélte a bíróság Puzsér Róbertet Hajdú Péter által indított perben, a jó hírnév megsértéséért. Puzsér a Facebook bejegyzésekben és cikkekben többször is kritizálta Hajdút.
A bíróság döntött ! Egy év próbaidőre bocsátotta a kritikust és 10 ezer forintos bírságot is kiszabott rá.
Puzsér ezt írta a Facebookon:
"A bíróság ma kimondta, hogy bűnös vagyok! Az ítélet: egy év próba, és
tízezer forint Hajdú Péter részére. A "szarkupac" kifejezés a bíró
szerint nem képezi részét a véleménynyilvánítás szabadságának,
ellentétben a "klinikai pszichopata" és a "takonygerincű antihős"
kifejezésekkel, melyekkel jogosan illettem Hajdút.
Csalódást és
felháborodást érzek, meg valami mélyen kafkai, szorongató
bizalmatlanságot a jogrendünk iránt. Úgy képzelem, hogy ha ez az ügy egy
másik bíróhoz kerül, ő a "takonygerinc" miatt ítél el, a "szarkupac"
alól meg felment. Fellebbezek az ítélet ellen. Továbbá - mert
törvénytisztelő ember vagyok - kérek egy listát azokról a szavakról,
amelyeket a jövőben nem írhatok le."
Mit ünneplünk húsvétkor?
A magyar HÚSVÉT szó az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A keresztény vallás Jézus feltámadását ünnepli ezen a napon.
Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybeesett. A niceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé.
Hús-vét…ez azt jelenti, hogy húst veszünk magunkhoz. Miért olyan nagy dolog ez, hogy még az ünnep neve is megemlékezik róla?
Azért, mert a farsangi nagy vigasságokat egy 40 napos böjt követi. Ez az ún. „Hamvazószerdával” veszi kezdetét. Ezt a szokást Jézus kereszthalálának, illetve az azt megelőző negyvennapos böjtölésének emlékére tartják.
A böjt a húsvéti ünnepekre való előkészület, a várakozás, a testben-lélekben való megtisztulás ideje. A böjt időszakban nem tartottak lakodalmakat és tilos volt mindenféle mulatozás. Az emberek templomi szertartásokon vettek részt. Az egymással haragban levők igyekeztek kibékülni egymással.
A nagyhét virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart. Virágvasárnapnak nevezzük azt a napot, amikor a bibliai történet szerint Jézus bevonult Jeruzsálembe, és az emberek pálmaágakat terítettek elé a földre. Erről emlékeznek meg a virágvasárnapi barkaágak.
A nagyhét jeles napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. E napokhoz sokféle szokás kapcsolódik.
Nagycsütörtökön megszűnt a falvakban, városokban a harangozás. Nagypénteken nem ettek húst, böjtöltek. Tejet, túrót, tojást, metélttésztát fogyasztottak. E napon nem szítottak tüzet és nem sütöttek kenyeret Nagyszombaton véget ért a negyvennapos böjt.
A hívők ezen az ünnepen Krisztus feltámadását ünneplik. Húsvétvasárnapon nem dolgoztak az emberek. Megszentelték a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort és mindezt az ünnepi asztalnál ették meg. Húsvéthétfő a víz tisztító és termékenységvarázsló erejének ünnepe. A legjellemzőbb népszokás ekkor a húsvéti locsolkodás.
sakema
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)