Augusztus 20 I. István király, és 1774 óta a magyar államiság ünnepe:
utóbbi Mária Terézia érdeme, aki országos ünneppé nyilváníttatta Szent
István szentté avatásának napját (1083. augusztus 20.). 1991-től
államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi
ünnep lett a nap, melyet a történelem során mindenki úgy értelmezett,
ahogy éppen jól esett.
A két világháború között az állami és egyházi
tartalom összekeveredett, 1938-ban Szent István emlékét törvénybe
foglalták, 20-át pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították.
1945-ben ezt
eltörölték, de a napot az egyházi ünnepek sorában 1947-ig nyilvánosan
ünnepelhették. A kommunizmus alatt a teljes tiltás helyett átalakították
az ünnepet, és az új kenyér ünnepévé tették, majd az új alkotmányt 1949. augusztus 20-ra időzítették. 1949 és1989 között augusztus 20-a az alkotmány napja, 1950-től ráadásul a népköztársaság ünnepe lett.
Az új kenyér ünnepét egyébként elég sok
félreértés övezi: nem kommunista találmány, a középkori Magyarországon
július 15-én ünnepelték: ekkor vitték a kenyeret templomba
megszenteltetni, megáldatni. A XIX. században Darányi Ignác
földművelésügyi miniszter tartott először aratóünnepet augusztus 20-án,
az aratósztrájkok megfékezése végett.
1991. március 5-én augusztus 20.-át a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünneppé nyilvánította.
