1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13
honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány
Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom
évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni
megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap
keretében emlékezik meg.
Az aradi tizenhármak és az első felelős
miniszterelnök meggyilkolásával a Haynau által levezényelt megtorlás elérte
csúcspontját, ami nem csak Magyarországon váltott ki erős indulatokat, de
Európát is tiltakozásra sarkallta.
A honvédtisztek és Batthyány kivégzése a
bírósági eljárás dacára puszta gyilkosság volt, hiszen az ítélethozatalra egy
koncepciós pert követően, jogtalan vádak alapján került sor; halálukkal Haynau
– és Ferenc József – a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni,
ennek nyomán pedig a tizennégy kivégzett férfit joggal tartjuk nemzeti ügyünk
mártírjainak.
