A történetírók egyként állítják, hogy a magyarok 1956-os
forradalmukkal elkezdték ásni a gonosz birodalmának sírját. Ugyanakkor
mindig hozzáteszik, hogy ezzel megelőzték korukat.
Az előretekintő magyar szellem Európa közepén szabadságra vágyó kis nép erkölcsi útmutatása egyszerre sok is, jajkiáltása kevés is volt a jaltai kényszerzubbonyba szorított európai hatalmaknak.
Az előretekintő magyar szellem Európa közepén szabadságra vágyó kis nép erkölcsi útmutatása egyszerre sok is, jajkiáltása kevés is volt a jaltai kényszerzubbonyba szorított európai hatalmaknak.
Ahogy 1849-ben ölve-tarolt
az orosz szuronyhenger, úgy 1956. november 4-én is megindultak az orosz
harckocsik, hogy vérbe fojtsák egy kis nép szabadságvágyát.
Hazánk a korábban kivéreztetett Európa szívében található, nem volt Szuezi-csatornánk, sem olajunk, csak megnyomorított hazánk, csak a puszták népének örökös, megtörhetetlen szabadságvágya.
Be kellett
látnunk, bele kellett törődnünk hogy mindez kevés. A reménytelenség, a
kilátástalanság, a csalódás és a gyász napjai következtek!
Naivan vártuk a nyugati segítséget, de ahogy magunkra
hagytak bennünket annak idején a törökök elleni harcban, (Európa és Amerika) 1956-ban
sem segített !
1956. november 4-én hajnalban indult meg a szovjet hadsereg magyarországi
inváziója, aminek célja a forradalom leverése, a szocialista blokkból kilépni
szándékozó, Nagy Imre vezette kormány megdöntése és a demokratikus rendszer
felszámolása volt.
A következő napokban a világ felháborodva, ám tétlenül
figyelte, ahogy a szovjetek páncélosaikkal megszállják Magyarország városait,
lefegyverzik hadseregét, és hatalomra juttatják Kádár János Munkás-Paraszt
Forradalmi Kormányát. A Vörös Hadsereg támadását természetesen a forradalom
hívei nem nézték tétlenül, Budapesten és az ország számos pontján elkeseredett
fegyveres harc kezdődött a szocialista szuperhatalom bevonuló erőivel szemben.
A hatalmától átmenetileg
megfosztott rendszer természetének és uralkodási gyakorlatának
ismeretében 200 000-en választották a menekülést, az emigrációt, még
többen itthon szenvedték el a megfélemlítéseket, a megaláztatásokat, a
mellőzést.
A szabadságharc a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
A szabadságharc a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
Hiába volt szent eszme, nemes cél, életáldozat, a Magyarok forradalom és szabadságharca végleg elbukott...
Sámsonkerti Magazin (sakema)