A nőt 21 éves korában a tudta nélkül sterilizálták.
Miközben a második fiának császármetszéses szülése zajlott, az orvos
átvágta a petevezetékét (tehát nem csak elkötötte), hogy biztos ami biztos, ne szülhessen több gyereket.
Elena Gorolová – Fotó: Molnár Zsolt / WMN
Ezért történt a kényszer-sterilizáció, amit a nemzetközi jog -érdekes módon- emberkínzásként tart számon.
Csehországban a kilencvenes évek közepéig
ezt lehetővé tette egy rendelet, de a jogszabály eltörlése után egészen a
kétezres évek közepéig történtek még hasonló esetek. Amikor Elena a
műtétről beszél, még mindig könnyes a szeme és megremeg a hangja. Negyed
évszázada harcol a roma nők igazáért a kórházi szegregáció és
megkülönböztetés ellen.
Először áldozatként, ma pedig már szociális
munkásként és aktivistaként. Elena Gorolová a European Roma Rights Centre budapesti konferenciáján adott exkluzív interjút D. Tóth Krisztának.
"A történetem 1990-ben kezdődött-meséli, amikor a második gyerekemmel voltam
terhes. Szülés közben komplikációk léptek föl, így császármetszést
kellett alkalmazni. A vajúdás kellős közepén jártam, óriási fájdalmak
közepette, a szülőszobán mindenki föl-le rohangált. Egyszer csak az
orrom alá toltak két papírt, hogy írjam alá, gyorsan, gyorsan.
Az
egyiken a születendő gyerekem neve volt, arra emlékszem. A másikra meg
csak ráböktek, hogy ott a vonal, oda írjam a nevemet, és siessek, mert
nem tudnak különben megműteni, és erre a papírra szükség van, ha esetleg
meghalnék.
Egyáltalán nem tudtam elolvasni, hogy mi volt rajta, nem
láttam a fájdalomtól..."
(És a történet itt kezd sántítani, hogy az első papírra amin a gyerek neve volt arra emlékszik, de a másodikra amire valószínű a császármetszéshez való hozzájárulás volt, valamint a további szülés megakadályozására a sterilizálás, amire a további szülések komplikációinak elkerülése miatt, talán szükség is lehetett.-a szerk. )
A teljes interjú ITT olvasható !Szerk;Posta S.
