A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv teremtette meg a
bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, az Országgyűlés pedig csütörtökön
elfogadta az ennek szabályait tartalmazó törvényt.
A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes
vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja,
aki működteti és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább. Nincs
akadálya annak, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a
személy legyen. A jogszabály üzletszerűen és nem üzletszerűen eljáró
vagyonkezelőket különböztet meg.
A bizalmi vagyonkezelés intézménye arra is lehetőséget teremt, hogy cégvezetők, vagy politikusok elrejtsék vagyonukat. Mint azt Molnár Gábor
a DLA Piper partnere korábban elmondta: mivel a bizalmi vagyonkezelés
esetén a vagyonátruházó megbíz egy céget, vagy egy magánszemélyt a
vagyona kezelésére bizonyos időtartamra, ezzel átruházza a tulajdoni
jogokat is. “Így tehát nincs vagyona, nem lehet megfogni az ügyvezetőt,vagy politikust!” –
emelte ki Molnár Gábor.
Szerk;Posta S.