Emlékezzünk !

1956  október  23

Évről évre távolodik tőlünk ez a nap. Az akkori forradalmárok, vagy nevezhetjük őket, mást jobb életet akaró embereknek, már sajnos csak nagyon kevesen vannak közöttünk, akik hitelesen eltudnák mondani az akkori  történéseket. 
Az idő gyorsan múlik, de az emlékük mindaddig megmarad, míg gondolunk rájuk !

 

A háború után apáink, nagyapáink pár év alatt újjáépítették a lerombolt csonka kis országunkat, miközben lassan-lassan rádöbbentek, hogy a kommunizmus nem azt hozta nekik amit vártak, mivel kialakult egy "kommunista diktatórikus" rendszer, amit az akkori "felszabadító" Uniós (szovjet) háttérhatalom fegyverei tartottak fent, akik úgymond "ideiglenesen" tartózkodtak hazánkban.

Akkor még az emberek beszélgettek egymással, nem voltak  okostelefonok, laptopok és a többi "okos" eszközök amivel az emberek elzárkózhattak a mindennapi élet gondjai-bajai elől.
Az akkori értelmiség, az egyetemi hallgatók és Magyarország népe fellázadt a sztálinista diktatúra   és a szovjet meg­szállás ellen, így 1956 október 23.-án kitört a forradalom, amire a mai napon emlékezünk! 
Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett.
Ez a nemzet szabadságharca volt a diktatúra ellen , amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményeként vonult be a történelembe.
Magyarország történelmében először-tizenkét napig, november negyedikéig-volt szabad ország ! 

Ugyanis a szovjet politikai vezetés  a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak nem nyújtottak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott. Emlékezzünk...

(Hatvankét évvel a forradalom után, viszont érdemes körülnézni a mai világban! Például az autóbuszokon. Mindenki lehajtott fejjel, mogorván ül és a telefonját nézi, nyomogatja.
 A beszélgetés helyett, inkább fordulnak az  telefonhoz és egyéb kütyükhöz ! Mosolyt sehol, senki arcán sem lehet látni. Lelkes, csillogó szemeket szintén nem. Megtört, beletörődött arcok mindenhol akik az élet gondjainak, problémáinak megbeszélése helyett inkább elbújnak a  technikai eszközök mögé. 
Senki nem foglalkozik, senkit nem érdekel, hogy bizonyos körök százmilliárdokat lopnak el, szemrebbenés nélkül  az arcunkba hazudnak, miközben az embereket egy árnyék, virtuális világba taszítják ahol mindenki -természetesen megfelelő kontroll mellett- kritizálhat, elmondhatja, megoszthatja véleményét ! 
Vajon "Magyarország jobban teljesít?" Ezt és így akarták anno apáink, nagyapáink ? Gondolkozzunk...)  
sakema

Meglincseltek egy autóst Encsen !

Kis híján megismétlődött az olaszliszkaihoz hasonló tragédia, amikor Encs Fügöd városrészének egyik utcájában szombat délután egy nő autójával elgázolt egy gyermeket. A boon.hu portál értesülése szerint a kislány takarásból lépett az autó elé, a sofőr nem tudta elkerülni a balesetet. A gyermek súlyosan megsérült.

A nő azonnal kiszállt az autójából, hogy a kislány segítségére siessen, de annak összeszaladó rokonsága a nőre támadt, (na vajon kik lehettek?-a szerk.) bántalmazták és az autóját is megrongálták - írja a boon.hu

A lapnak nyilatkozó helybeliek szerint a nőnek kiverték egy fogát, az autó utasát, az nő vejét pedig fojtogatták. Egy utcabeli asszony sietett az autós segítségére, és igyekezett megvédeni őt a súlyosabb bántalmazástól. A gázolót életveszélyesen megfenyegettek bántalmazói, azt mondták neki, hogy felgyújtják a házát. Az asszony aludni sem mer Fügödön, a lakását éjszaka rendőrök őrzik.

Szerk;Posta S.

Az aradi vértanúk gyásznapja

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. 

A 13 mártír honvédtiszt a szemtanúk szerint bátran állt hóhérai elé, akik elrettentésül estig kinn hagyták a holttesteket. Számításaik nem váltak be, ezzel a lépéssel ugyanis csak azt érték el, hogy a közeli falvakból több ezren zarándokoltak a vesztőhelyre. Batthyány Lajost ugyanezen a napon Pesten az esti órákban, az Újépület zárt udvarán állították kivégzőosztag elé, majd a ferencesek belvárosi templomában helyezték végső nyugalomra.

Az aradi tizenhármak és az első felelős miniszterelnök meggyilkolásával a Haynau által levezényelt megtorlás elérte csúcspontját, ami nem csak Magyarországon váltott ki erős indulatokat, de Európát is tiltakozásra sarkallta. 
A honvédtisztek és Batthyány kivégzése a bírósági eljárás dacára puszta gyilkosság volt, hiszen az ítélethozatalra egy koncepciós pert követően, jogtalan vádak alapján került sor; halálukkal Haynau – és Ferenc József – a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni, ennek nyomán pedig a tizennégy kivégzett férfit joggal tartjuk nemzeti ügyünk mártírjainak. 

sakema