Az egykor csak K-vonal néven ismert rendszert két kormányhatározat
keltheti életre – derül ki a Magyar Közlöny hétfőn megjelent Hivatalos
Értesítőjéből.
A Semjén Zsolt miniszerelnök-helyettes által szignózott anyagok elrendelik, hogy minden
államigazgatási és rendvédelmi szervet,
kormányhivatalt,
állami kórházat
kormányzati fenntartású közigazgatási szervet
az Országos Bírósági Hivatalt
a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot
egy nem nyilvános, helyhez kötött (vagyis vezetékes) telefonszolgáltatás kösse össze.
A helyhez kötött kormányzati vonalat idővel egy zárt mobilhálózat is
követheti: Pintér Sándor belügyminiszter, Lázár János
kancelláriaminiszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter feladata
lesz, hogy előterjesztést készítsenek egy önálló hálózattal rendelkező,
kormányzati célú (nem nyilvános) mobil telefonszolgáltatás
létrehozásáról – annak előnyeiről, hátrányairól, lehetséges
kockázatairól és költségvetési hatásairól.
(A K-vonal egyébként 70 éves múltra tekinthet vissza: a közigazgatási hálózat kiépítését még Gerő Ernő rendelte el.A kiépítési munkálatok 1947-ben kezdődtek, és fontossági sorrendben kapcsolták be a bizalmas körbe az elvtársakat.
A Párt vezetői, a minisztertanács tagjai, megyei párttitkárok, a
fontosabb lapok főszerkesztői, vállalat- és szakszervezeti vezetők
részesedtek a (telefon)rendszer előnyeiből. K-vonalon – ellentétben a
városi telefonokkal – gyorsan kapcsolatba lehetett kerülni a hívott
féllel.)
Szerk;Posta S.
