A jelenlegi gondok megszűnése? Vajon ki vagy mi ad biztonságot? Gyerekkorunkban ez nem volt kérdés, hisz jó esetben a szüleink adták azt a védőhálót, szeretetet, ami által a világunk zavartalan maradt. A gond ott kezdődik, ha ez másképpen alakul.
(Mondhatnánk azt is hogy a társadalom tudatos butítása az uralkodó "rend" részéről.) Mit tanul meg ekkor a gyerek? "A világ veszélyes, ahol csak sérelmek érhetnek, ahol minden sarkon veszély les rám, és nincs senki, aki segítene."
Félelemből táplálkozni pedig nem túl szerencsés. Gondolj bele egy számodra félelmetes helyzetbe. Ehhez hasonlóra gondolok: egyedül mész egy veszélyes környék kivilágítatlan utcáján. Hogy viselkedsz? Valószínűleg visszahúzódsz, szinte csak lábujjhegyen somfordálsz, hogy a cipőd hangja se hallatszódjon.
(Mondhatnánk azt is hogy a társadalom tudatos butítása az uralkodó "rend" részéről.) Mit tanul meg ekkor a gyerek? "A világ veszélyes, ahol csak sérelmek érhetnek, ahol minden sarkon veszély les rám, és nincs senki, aki segítene."
Megjelenik tehát a félelem, ami felnőttként is végigkíséri az életet!
Félelemből táplálkozni pedig nem túl szerencsés. Gondolj bele egy számodra félelmetes helyzetbe. Ehhez hasonlóra gondolok: egyedül mész egy veszélyes környék kivilágítatlan utcáján. Hogy viselkedsz? Valószínűleg visszahúzódsz, szinte csak lábujjhegyen somfordálsz, hogy a cipőd hangja se hallatszódjon.
Ma pedig ugyanez történik. A veszélyes világban csak szorosan a fal mellett sunnyogunk, próbálunk észrevétlen maradni, nehogy észrevegyen minket bárki, hogy aztán lecsapjon, és kizsigereljen.
De van egy másik csapda is: a félelmek elől menekülünk, aminek a legjobb módja, hogy a félelmetes helyzettel egész egyszerűen nem nézünk szembe. Például nem megyünk el szavazni, kivonjuk magunkat belőle, hisz úgy érezzük, nem tudjuk megoldani a benne rejlő problémát, mert a jövőtől való félelem, visszatart.
Mi a megoldás?... marad minden a régiben. Aztán pár hónap vagy év múlva értetlenül állsz: miért nem úgy alakult az életem, ahogy szerettem volna?
De van egy másik csapda is: a félelmek elől menekülünk, aminek a legjobb módja, hogy a félelmetes helyzettel egész egyszerűen nem nézünk szembe. Például nem megyünk el szavazni, kivonjuk magunkat belőle, hisz úgy érezzük, nem tudjuk megoldani a benne rejlő problémát, mert a jövőtől való félelem, visszatart.
Mi a megoldás?... marad minden a régiben. Aztán pár hónap vagy év múlva értetlenül állsz: miért nem úgy alakult az életem, ahogy szerettem volna?
Ahogy a mondás is tartja, ha valami olyat szeretnél, amid eddig nem volt, akkor olyat kell tenned, amit eddig nem tettél. Azaz a félelmekkel jobb szembenézni.
A biztonságot valójában mi teremtjük magunknak. Nekünk kell megadnunk az érzést saját magunk számára, hogy ha baj van, azt meg tudjuk oldani, ki tudjunk jönni a nehéz helyzetekből is, és a világ biztonságos legyen, nem pedig eltaposson.
A biztonságot valójában mi teremtjük magunknak. Nekünk kell megadnunk az érzést saját magunk számára, hogy ha baj van, azt meg tudjuk oldani, ki tudjunk jönni a nehéz helyzetekből is, és a világ biztonságos legyen, nem pedig eltaposson.
Ne feledd, hogy a félelmek magunkban tartása, a sérelmeink, dühünk magunka fojtása legalább annyi energiába kerül, mint szembenézni velük, és megoldani a problémát. Ráadásul így mondhatod majd unokáidnak,hogy te megtetted azt ami tőled tellett. És hogy ez sikerült e vagy sem,majd az utókor eldönti.
Szerk;Posta S.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés írása mint:Profil kijelölése.... legördülő menüben válasszátok a "Név/URL-cím"rovatott -ne a névtelent- ide írjátok be a nevet,vagy bármilyen nick nevet.Az URL-t hagyjátok üresen.
Köszönöm.