Húsvéthétfőn...

...a locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat.

 

Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. 

A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.

Volt még sok érdekes szokás de egyet kiemelnék, amit lehet sokan nem ismernek ez pedig a kókányolás  ! 

Mi is volt ez ?

A legények az ajándékba kapott tojásokkal játszották, két tojást addig kocogtattak össze, míg az egyik el nem tört. Akié ép maradt, az nyert. 

 Kókányolásnak nevezték még a tojásvágást is. A tojást letették a fal tövébe, és öt gibiclépés (lábfej) távolságból kellett belevágni a krajcárt. Ha beletalált a pénzzel úgy, hogy az megállt benne, akkor a kókányoló nyerte a tojást. 

-Talán innen ered a szó jelentése a kókányolás  ami arra mutat, hogy a bőségben a felesleges pocsékolás  jelenik meg.

(Az én időmben a legények húsvéthétfőn délután már nem nagyon "kókányoltak" a sokadik sör-bor-pálinka után, hanem tengerészterpeszben megálltak a kettősvillanyoszlop előtt a Fő utca sarkán,  naftalinszagú műbőrkabátban, műszálas digó trapéz szövetnadrágban, digócipőben, és a tojásokat a Skála-kópés nájlonszatyorból egyenesen hozzávagdalták a villanyoszlop betonlábazatához, aztán lepi....ták, ha még egyáltalán célra tartani képesek voltak.  Bizony annak idején Sámsonkertben így ért véget a húsvéti locsolkodás -a szerk..)

Szerk;Posta S.