Kisebb vagy nagyobb dolgokban füllentenek az emberek, -mint ahogy a politikusaink is- persze csak ott
ahol 'muszáj', így aztán már nem is veszik észre, ami bennük történik,
mert lassan mindig muszáj lesz.
Juhos Andrea karrier-tanácsadó szerint a felnőtté válás során egyre többet hazudunk. Hozzátette, átlagosan naponta akár kétszázszor is hazudunk,
amelybe a nagyobb hazugságoktól kezdve a „kegyes” hazugságok is
beletartoznak.
Megjegyezte: a hazugságban az a legrosszabb, ha kiderül, mert az
elvesztett bizalmat nagyon nehéz újraépíteni.
Hazugságokkal találkozunk
munkánk során is nap mint nap. Az emberek többsége félti a munkáját vagy az egzisztenciáját, ezért nem vállalja őszintén a véleményét.
Mert mi is számít hazugságnak?
Földi Rita klinikai szakpszichológus szerint, hazugságnak hívjuk azt, ami a másik megtévesztéséről
szól, megváltoztatott igazsággal vagy az érzelem másképp való
kimutatásával. Fontos a hazugság erkölcsi megítélése is. Motiváció szempontjából is megkülönböztetjük a hazugságokat, előnyt
akarunk belőle kovácsolni, vagy pusztán a másik iránt érzett empátiánk
kifejezése.
A pszichológus szerint a hazugságoknak van egy
személyiségfejlődési vonala is, azoknál az embereknél, akiknek az
önbecsülésükkel, az önértékelésükkel van probléma.
Önmagukat
akarják védeni és nem másokat megtéveszteni azok, akik saját magukat
szebbnek, jobbnak, nagyobbnak mondják, mint ahogy azt érzik.
Barta P.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés írása mint:Profil kijelölése.... legördülő menüben válasszátok a "Név/URL-cím"rovatott -ne a névtelent- ide írjátok be a nevet,vagy bármilyen nick nevet.Az URL-t hagyjátok üresen.
Köszönöm.