Tekintélyt, megbecsülést, biztos megélhetést jelentett csendőrnek lenni, igaz félelem is övezte őket,de az a rendkívül hatékony bűnüldözői teljesítmény hiányzik azóta is ami őket jellemezte, s amiért ők is méltók a tisztes emlékezetre.Nem írtak minden pofonhoz igazoló jelentést, kiterjedt volt a fegyverhasználati joguk is, de hatásköri túllépés, vagy az erkölcsi normák megszegése esetén.. Tovább itt
Sziasztok.
VálaszTörlésSok olyan dolgokat találtam az oldalon amit talán máshol nem mernek,vagy nem nagyon akarnak megjelentetni.Ez tetszik nekem.
Többek között ez a csendőrnap is.Nagyon sokan úgy vannak vele,hogy a régi csendőrséget nem érdemes emlegetni mert!Pedig azokban az időkben a rendőrnek, csendőrnek tekintélye volt.Aki becsületesen élt annak nem volt félni valója a bűnözőkre pedig irgalmatlanul lecsaptak,nem úgy mint napjainkban.
Az alábbi történetet ha akarjátok ki is tehetitek a főoldalra!
Ezt még nagyapám mesélte...
Valamikor 1940 táján családunk néhány tagja egy kis Tisza parti faluban fürdőzésre indult a városból vendégségbe érkező barátaikkal. Ruháikat annak rendje-módja szerint a parton hagyták, majd kezdetét vette a lubickolás.
A fürdőzés befejeztével a társaság egyik tagja, foglalkozására nézve orvos, meglepődve tapasztalta, hogy nadrágja zsebéből fürdés közben eltűnt a pénztárcája. Elballagott hát a helyi csendőrőrsre, s ott közölte az illetékes altiszttel a tényállást. Az illető megkérdezte a doktor urat, hogy az ügynek egy némileg hosszadalmasabb, avagy egészen rövid elintézési módját óhajtja-e. A sértett az utóbbi lehetőséget választván, egy csendőr tizedes kíséretében rögvest el is indult a helybéli cigánysorra,ami már akkor is létezett.
Ott a csendőr megállott a vajda „háza” előtt, majd elkiáltotta magát:- Lajos, gyere ki! A szólított megjelent azonnal, ekkor a tizedes lényegre törően a következőt mondta neki:- Lajos, hirdesd ki az embereidnek, hogy amennyiben tíz perc múlva nincs meg a főorvos úr pénztárcája, nagyon nagy baj lesz! A megadott idő leteltekor a vajda átnyújtotta a doktor úrnak a „csodálatos” módon előkerült pénztárcát.
Ilyen egyszerűen működött a bűnüldözés egy kis településen hetven évvel ezelőtt.
Szia Tibor,üdvözlünk az oldalunkon és köszönjük a hozzászólásodat.Viszont lenne egy kérésünk hozzád,mégpedig az hogy ha van lehetőséged a történetet légy szíves egy emailben elküldeni mert nagyon tetszett és szeretnénk közzétenni a főoldalon.
TörlésA címet a "bemutatkozás" menüpont alatt a főoldalon találod meg.
Üdvözlettel a magazin nevében: K.V.