A Magyar Köztársaság Alkotmánya !

Tudvalevő, hogy a nyári hónapok általában eseménytelenül telnek mivel szinte mindenki szabadságon van, vagy üdül. Tehát aki itthon tölti a nyári hónapokat, -mint jómagam is -van rá ideje átböngészni az internetet érdekességek után kutatva.

 Így akadtam a "közösségi oldalon" egy érdekes írásra, -Tyukodi Róbert oldalán- amit szeretnék megosztani olvasóinkkal, mivel sok érdekességet és talán ki lehet jelenteni, hogy igazságot  tartalmaz ! -a szerk.

Írását így kezdi :

"Elöljáróban leszögezném, hogy a jog nem a tipikus "tetszik, nem tetszik" játék. Az pontosan azt jelenti, ami oda van írva, lényegtelen, hogy az egyén mit SZERETNE oda látni. A szocializmus végén az országgyűlés módosította az addigi alkotmányt (ami visszavezethetően érvényes jogra épült; egy megszállás nem változtatja meg egy állam rendjét).

Ez 1989-ben történt, mint tudjuk. Két rendkívül fontos paragrafus került bele ebbe a módosításba. 

Az első:

"Általános Rendelkezések, 2.§ (2) A Magyar Köztársaságban MINDEN HATALOM A NÉPÉ, amely a népszuverenitást (néphatalmat - a MINDEN hatalmat) választott képviselői útján, VALAMINT közvetlenül gyakorolja."

Ez a következőt jelenti:

Az országgyűlés minden hatalmát (amivel addig jog szerint bírt) a népre ruházta (A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé). Az Alkotmány külön fejezetben taglalja az Országgyűlésnek a népszuverenitásból fakadó jogait, tehát hogy mit tehet és milyen kérdésekben dönthet (...amely a népszuverenitást választott képviselői útján). Minden más kérdésben a népé az utolsó szó, illetve kizárólag a népnek van joga gyakorolni (valamint közvetlenül gyakorolja).

A másik paragrafus épp a fentebb említett, az Országgyűlés jogáról szóló fejezetben van.

"Az Országgyűlés, 19.§ (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;"

Ez pedig azt jelenti, hogy az Országgyűlés CSAK a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkothatja meg.

Ennek két következménye van...

 1. Mivel az Országgyűlés CSAK a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkothatja meg, nem volt jogosultsága a Magyarország Alaptörvénye nevű iromány megírásához (a jogban csak azt alkothatja meg, ami oda van írva - jelesül a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Ha az a címe, akkor az a címe).

2. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányát már megalkották 1989-ben - így aztán az a helyzet, hogy az Országgyűlésnek kizárólag ennek MÓDOSÍTÁSÁRA terjednek ki a jogkörei.

Ha most fordulunk egyet, és szemügyre vesszük a diktatúra jogát, láthatóvá válik, hogy tudtukon kívül saját maguk is réseket hagytak a pajzsukon.

"Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti Hitvallás: Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét."

Értem én. Csak azt nem értem, akkor a Záró rendelkezések miért tartalmazza ezt:

"2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el." Saját maguk tekintik érvénytelennek az Alkotmányt, de arra hivatkoznak, amikor megalkotják az Alaptörvényt?

A Magyarország nevű megszálló állam megnyirbálta a polgárok jogait is. Ez a B) cikk (3) és (4) bekezdésében érhető tetten:

"(3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja."

A KÖZhatalom már nem MINDEN hatalom. Ezzel a lépéssel az Országgyűlés kisajátította a kizárólagos hatalmat, így mindent megtehet, földeket vehet el, családokat tehet utcára, megtagadhatja a nyugdíjak kiadásait, és az alapvető emberi jogokat (ahogy azt újabban teszi is). 

A negyedik bekezdésben már nincs is benne, hogy minden hatalom a népé, csak az, hogy a hatalom gyakorlója csak az Országgyűlés és KIVÉTELESEN (tehát ha az Országgyűlés megengedi --> lásd népszavazási kísérletek, botrányok) a nép.

Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseinek 5. pontja pedig minden kétséget kizáróan bizonyítja a megszálló állam diktatórikus jellegét, a magyar jogtól való elszakadást.

"5. A kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, amely lehetőség - a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján - az első szabad választás után sem nyílt meg. Elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, nemcsak jogi, de erkölcsi értelemben is. Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére."

A legfontosabb kifejezés: A JOGFOLYTONOSSÁGOT MEGSZAKÍTÓ ALKOTMÁNYOS FORDULAT. A jogfolytonos magyar államtól való elszakadás, egy új állam létrehozása (amihez csak a népnek van joga). Az utolsó mondat (Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére) pedig megerősíti a jogfolytonosság megszakítását (bár a kommunizmus mai fideszes patkányait még mindig nem vonták felelősségre).

A végére még egy kis érdekesség.

1989-ben több ponton módosították az alkotmányt, például a preambulumot (bevezetőt), amelyben az áll:

"... az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:"

Ez a következőket jelenti:

Az Országgyűlés által a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításával megalkotott Magyar Köztársaság Alkotmánya 1989. október 23-tól Magyarország ideiglenes Alkotmányává válik, egyben a 77.§ (1) bekezdése alapján az ezer éve jogfolytonos magyar állam alaptörvénye is.

Hazánk új Alkotmányának megalkotásáig.

Amit viszont a 2.§ (2) bekezdése alapján csak a nép, a magyar állam állampolgárainak közössége alkothat meg.

Tehát a Magyar Köztársaság Alkotmányát egyetlen módon lehet hatályon kívül helyezni: az 1949. évi XX. törvény, a magyar állam ideiglenes alkotmánya és alaptörvénye alapján. A magyar nép által megalkotott Magyarország Alkotmánya nevű, legalább ideiglenes alkotmánnyal. Sehogy másképp.

És amíg ez nincs, addig a Magyar Köztársaság Alkotmánya hatályban van, és az a magyar állam alaptörvénye.

Ennek ellenére a képviselők 2011. december 30-án alkotmányellenesen törvényt alkottak az alkotmány hatályon kívül helyezéséről. Azaz kísérletet tettek az ezer éve jogfolytonos magyar állam megszüntetésére, hogy a helyére a saját diktatúrájukat tehessék.

De mivel ez egy alkotmányellenes, egyben érvénytelen törvény is, így joghatása nincs, az ideiglenes alkotmány - így a magyar állam is - hatályban maradt. Ezért a diktatúra érvénytelen alaptörvényének 2012. január 1-jén való hatályba léptetése a Magyarország nevű diktatúrát csak jogilag érvénytelen, NEM MAGYAR ÁLLAMKÉNT tudta létre hozni.

Mi jelen helyzetben szerencsére élhetünk a magyar állam jogával, sőt élnünk kell vele, nem kényszerülünk arra, hogy elfogadjuk az érvénytelen Alaptörvényt és az abból fakadó jogot. Az Alkotmány 2.§ (3) bekezdése értelmében:

"Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg KIZÁRÓLAGOS BIRTOKLÁSÁRA. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki JOGOSULT és egyben KÖTELES fellépni."

Remélem, elegendő bizonyíték. Az építő, közösségformáló vitának természetesen mindenekfelett örülök, de egy kérésem van: aki nem ért egyet, ÉRVELJEN, ne személyeskedjen. Köszönöm."

Szerk;Posta S.