Kisasszony napja...

Szeptember 8-án az ősz beköszöntének a napja volt, az egyházban ekkor emlékeznek meg a Kisasszony, vagyis Szűz Mária születésnapjáról. 

(Sajnos lassan feledésbe merülnek ezek a régi szép hagyományok, mert manapság "egyes emberek"  hatalomvágya felülírja ezeket ! Semmi és senki nem érdekli "őket" csak felkapaszkodni minél magasabbra, mindent és mindenkit eltiporni a hatalomért ! Szép újvilág -a szerk.)

 

Az egyszerű emberek körében ez a nap betakarítás kezdete.

Szeptember az ősz első hava, ezért a régi magyar háztartásokban ekkor megkezdődött a termények betakarítása, hogy az első őszi fagyok el ne vigyék a termést. Hagyományosan ekkor kezdték vetni az őszi búzát. Sok helyen maga a gazda szentelte meg a vetőmagot. 

Tiszta ruhába öltözött és a szántóföldre menet senkihez sem szólt, vetés közben tilos volt káromkodni, mert akkor nem lesz jó termés. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona.
A Dunántúlon, főleg Göcsejben Kisasszony-napkor az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy az Isten megáldja az életet adó gabonaszemeket és a következő évben bőséges termés legyen. 

Ezen a napon kezdték verni a diót, az asszonyok diós süteményt sütöttek, a gyerekek pedig diógurító versenyt és aranydió kereső versenyt játszottak.

A költöző madarak is ezekben a napokban kelnek útra a déli, meleg égtájakra. A nap fecskehajtó jelzője arra utal, hogy ezen a napon kezdenek készülődni a költöző madarak is, hogy megkezdjék őszi vándorlásukat, hogy még az első hidegek előtt elhagyják nyári otthonukat.

Szerk;Posta S.