...Tar Sándor Hajdúsámsonban született 1941. április 5-én. Ma lenne 76 éves.
Szegényparaszti családban nőtt fel, gyerekkorától megszállottan
olvasott, verseket, történeteket írt. A debreceni gépipari technikumban
érettségizett, végzettségét tekintve fegyver-, lőszer- és
robbanóanyag-technikus volt, az orvosi műszergyárban 1992-ben bekövetkezett elbocsátásáig dolgozott, azután munkanélküliként tengette életét. 1991-től 1999-ig a Holmi szerkesztőbizottságának tagja volt. 2005 januárjában hunyt el debreceni otthonában.
Több tucatnyi elbeszélése, novellája látott napvilágot, de írt
regényeket és szociográfiai munkákat is. Elbeszélései a perifériára
szorult emberek sorsát örökítik meg, akiket maga alá gyűrt a
kilátástalanság és a nyomor.
A rendszerváltozás vesztesei ők:
munkanélküliek, kiszolgáltatottak, betegek.
Figurái többnyire egyszerű, tanulatlan emberek, ám gyakran ábrázolt magasabb végzettséggel rendelkezőket is, akiket a valóság végül rádöbbentett erőfeszítéseik haszontalanságára.
Írói munkáját több díjjal is elismerték, többek közt József Attila-díjjal (1997) és Márai Sándor-díjjal (1998). Művei francia, finn és német kiadóknál is megjelentek.
Novelláiból film is készült, melynek ő volt a forgatókönyv írója.
/Másik filmje az "Egyszer élünk..."itt megnézhető. /
-Sajnos szülőfaluja Hajdúsámson, méltatlanul megfeledkezett róla, de mi akik ismerték és rajongva olvasták írásait, őrizzük meg emlékét...
Figurái többnyire egyszerű, tanulatlan emberek, ám gyakran ábrázolt magasabb végzettséggel rendelkezőket is, akiket a valóság végül rádöbbentett erőfeszítéseik haszontalanságára.
Írói munkáját több díjjal is elismerték, többek közt József Attila-díjjal (1997) és Márai Sándor-díjjal (1998). Művei francia, finn és német kiadóknál is megjelentek.
Novelláiból film is készült, melynek ő volt a forgatókönyv írója.
/Másik filmje az "Egyszer élünk..."itt megnézhető. /
-Sajnos szülőfaluja Hajdúsámson, méltatlanul megfeledkezett róla, de mi akik ismerték és rajongva olvasták írásait, őrizzük meg emlékét...
Barta P.
Azóta már teljesen más az utca, húsz év tűnt tova, kihaltak az öregek, kicserélődtek a lakók, de a könyv lapjain és bennem ott él a mi utcánk, a nyomorúság nem költözött el, az ott lakik, és talán nem űzhetik el soha.
VálaszTörlésPont a napokban jártam arra és szomorúan tapasztaltam, újra aktuálisak az írásai, hogy megint csúszik le a nép, nő a szegénység, hogy jelen korban is mennyire igaz.
Sajnos minden évben egyre igazabb. Bár az utóbbi időben a Szürke galamb áll a dobogó tetején, azért A mi utcánk örökkön a kedvenc marad.