Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a
napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok (
Gáspár,
Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus
megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghezvitt
első csodát a kánai menyegzőn.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet
szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. A keleti egyház
ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár
néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók,
vendégfogadósok védőszentjei voltak.
A magyar vízkereszt
kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a
tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
A
vízkereszt, más néven Háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep,
amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban
sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését.
Régebben
otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év
folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy
rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás
legyen a házon.
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja.
Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.
Van
olyan ország, ahol nem decemberben, hanem ma kapják a gyerekek a
karácsonyi ajándékokat, így Olaszországban Befana, a jóságos
boszorkány, néhol pedig Babbo Natale ügyel arra, hogy ma megkapják a
gyerekek a meglepetést, Spanyolország gyermekeit a napkeleti bölcsek
örvendeztetik meg mindenfélével, a portugálokat pedig O Pai Natal, aki a
kéményt használja bejáratnak.
sakema /sámsonkerti magazin/
