A felzárkóztatás kezd "beteljesedni"

Az egyik videómegosztó oldalon találtam ezt a "csodálatos" hozzászólást, ami most itt olvasható !

Ajánlom a Tisztelt "Felzárkóztató Minisztériumnak" ! Érdemes volt/lesz százmilliókat ráfordítani az etnikum -elnézést ez a szó már nem használható- csak a "roma nemzetiség"- felzárkóztatására ! Látszik sikeres volt !

"vigyej ide nem tudom ki vagy meg hogy honén szalajtotak nem akarok csunyán beszélni de fel idegesitel ha meg bolondulok akor be kapod ezt a brisalma fejüt me érteted vigyej ide  üzeny vissza mert hamarosan a kivert fogaidal fogod csamcsogni a cerkámat te f.... szopo"
Szerk;Posta S.

A "kínai módszer" ?

 Ha már a születésszabályozás nem működik...

Sohase hagyjuk, hogy a csemeténk ismeretlen eredetű, talált dolgot egyen!

 Nem kell a széltől is óvni a gyerekeket, ám jobb odafigyelni arra, hogy mit esznek, főleg akkor, ha egy látszólag elhagyott nyalókáról van szó, mert olyan szomorú következményei lehetnek a felelőtlenségnek, mint amilyen a kelet-kínai Shandong tartományban található Liuzhuang faluban történt.

A 6 éves Xiao Li a házuk előtt bukkant rá egy nyalókára, amiről azt gondolta, hogy valaki véletlenül ejthette el. A gyerek felvette az édesség, ette egy darabig, majd elment bújócskázni a barátaival.

Nem sokkal később Jin Hsueh találta meg az eszméletlen kisfiút, akinek a feje minden nyílásából vér szivárgott. 

A 45 éves apa azonnal kórházba vitte a gyermekét, ám elkésett, mert Xiao Li belső szervei olyan súlyosan károsodtak, hogy nem lehetett megmenteni. Az orvosok két napig küzdöttek Xiao Li életéért, ám a kisfiú végül feladta a küzdelmet.

Jin Hsueh elmondta az orvosoknak, hogy lehet, hogy a nyalóka miatt halt meg a fia. A szakértők megvizsgálták az édességet, és megállapították, hogy azt a Tets nevű,  (patkányméreg !)  idegméreggel vonták be.-olvasható a vebbulvár oldalán.

Szerk;Posta S.

263 iskola jelezte, hogy diákjaik nem politizálnak !

Az iskoláknak szétküldött levélben toborzott diákokat a március 15-i állami ünnepségre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala. A meghívó szerint iskolánként tíz diákot és kísérőt várnának a rendezvényre, melyen Orbán Viktor miniszterelnök tart beszédet.Összesen 263 iskola jelezte, hogy nem kérnek ebből - írta a Népszabadság. 

A legnagyobb visszhangot a váci Madách gimnázium tantestületének válaszlevele keltette, ők közölték, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy a diákok számára bárki kötelezővé tegye a politikai színezetű rendezvényen való részvételt, törvénytelennek tartják, hogy a diákok adatait továbbítsák a szervezőknek és nem is szervezik meg tanulóik részvételét. 

A gimnázium tanulói az iskola által szervezett rendezvényen emlékeznek meg az 1848-as forradalomról, és sok diák a lakóhelyén tartandó ünnepi rendezvényen is részt vesz – jelezték.

A Népszabadság megkereste a Kliket is, amely arról tájékoztatott, hogy 307 iskolának küldtek meghívót, ezek közül 44 iskola jelezte, hogy diákjaik részt vennének a rendezvényeken. A Klik szerint a megkeresés nem toborzás, hanem felajánlás (!) volt.
sakema

Közeleg az idő !

Hétfőtől él a törvény, a vasárnapi zárva tartásról.

Valójában a vásárlók szemszögéből mellékes ez a kérdés, mivel a bevásárlásokat ezek után mindenki át fogja ütemezni azon időpontra amikor ráér. Szerencsére nem az a világ van, hogy pl. vasárnap délelőtt jön hús, és aki nem ér oda az így járt. Azt sem valószínű, hogy az emberek átpártolnak majd a vasárnap is nyitva tartó üzletekbe. 

Az üzletekkel kapcsolatosan is kialakult már az emberekben egy úgynevezett márkahűség, amiért ott vásárol. Lehet az az ár, választék, kiszolgálás stb.. Azok a boltok, amik a nagy bevásárlóközpontok vasárnapi zárva tartása miatt várnak forgalom növekedést igen csalódni fognak. De nem is ez a lényeg.
A legnagyobb szívatásban éppen azok részesülnek ezen döntés miatt, akikért elvileg ez az intézkedés megszületett, mégpedig a dolgozók, és azok családjai. Őket valahogy senki sem kérdezte meg, hogy mit szeretnének. 

Ez pedig attól függ, hogy hogyan tesszük fel a kérdést. 

Ugye nem akartok vasárnap dolgozni, hanem inkább otthon a családdal, gyerekkel lenni? Persze! 

De ha máshogy tesszük fel a kérdést? Akartok e havonta 10e HUF-al kevesebbet hazavinni? Hát, itt már rezeg a léc. 

Egye fene, a vasárnap a családdal megér ennyit. Mivel a kereskedelemben dolgozók nagy része amúgy is nyújtott műszakban dolgozott, azaz napi kb. 12 órát, így a pihenőidők (vasárnapi munkavégzés mellett) nagy része hétköznapra esett, ami akár 2-3 esetleg 4 hétköznap is lehetett (mivel gyakorlatilag a heti 40 órát majdnem 3 nap alatt letudja). Ilyenkor ez a szülő esetlegesen kényelmesen el tudta vinni a gyereket iskolába, oviba, érte tudott menni. A hivatalos, csak hétköznap intézhető dolgokat is meg tudta oldani. 

Mivel a vasárnapról kieső időt a munkáltató beütemezi majd hétköznapra, így a dolgozó gyakorlatilag a hét napból ötöt dolgozni fog, az eddigi 3-4 helyett. Akkor ez hogy is van? 

A következő fel nem tett kérdés tehát: Akartok a családdal, gyerekkel együtt tölteni heti 3-4 napot, vagy ugye elég lesz a kettő (de az vasárnap). Hétköznap ugye a másik szülő meg tudja oldani, ha esetleg beteg a gyerek? 

A gyereket megkérdezte valaki, hogy ugye neked az a jó, ha ( a kereskedelemben dolgozó anyukádat/apukádat) mostantól ötször nem fogod látni egy héten, nem csak háromszor?
Aki ezt az egészet megálmodta vajon tudatában volt annak, hogy mit is akar? Szerintem a cél csak bizonyítás, hogy egy nyúlfaroknyi "csoportosulás" is megtudja kavarni a ...

Barta P.

Most már ezt is tudjuk...

...mégpedig azt, hogy "az atomerőmű kérem, az bizony nem biciklitároló", -közölte Áder János köztársasági elnök szerdán.

.

Az államelnök "lényeglátó" kijelentése azért talán mégsem tett rendet ebben a kérdésben. 

Nehéz szabadulni attól a gyanútól, amit ellenzéki pártok, civilszervezetek, korrupció kutatók emlegetnek, hogy ez az atomerőmű-bővítés azért olyan rendkívül fontos a kormányzó vezérkarnak és azért emelték meg az eredetileg 15 évre szóló titkosítást 30 évre, mert hatalmas, több százmilliárdos lenyúlási lehetőséget kínál a kormánypárti elitnek, illetve a hozzájuk köthető gazdasági köröknek?

A három évtizedes hallgatás törvényére pedig, talán azért van szükség, mert akkorra már Orbán Viktor és kollégista szobatársai, ha még élnek, nyolcvan éven felüli agg multimilliárdosként tengetik majd napjaikat? 

 Az efféle gyanúsítgatásokat persze könnyű lenne elhárítani: mindössze átláthatóvá kellene tenni a Paks-2 beruházásnak legalább a finanszírozását, az alvállalkozók névsorát, az építkezés ütemezését.

A Fidesz frontemberei természetesen valótlant állítanak, amikor azt hangoztatják, az atomerőmű építkezéseknél a magyarhoz hasonlóan szigorú titkosítás a standart. Ez igaz lehet a keleti nyitás országaiban, de Franciaországban vagy Nagy-Britanniában sokkal erőteljesebb lehet a társadalmi ellenőrzés.

Finnország pedig azért hamis példa, mert ott magánberuházásból épül egy atomerőmű, amiben nincs adófizetői euró, de még ott is többet tudhat meg a beruházásról bárki, mint nálunk.

(Hát kérem, így kell ezt. A buta magyarnak /netán még szegény is/ meg kell magyarázni, hogy "kérem, ez nem biciklitároló" ! Köszönjük Elnök úr !-a szerk.) Forrás
Szerk;Posta S.

Nyolc óra tanulás, után még házi feladat ?

A Magyar Szülők Országos Egyesülete szerint az egész napos iskola mellett nem lenne szabad házi feladatot is adni.

 „Házi feladat adásának a 16 óráig nyitva tartó általános iskolában nincs jogi alapja, mivel a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napokra" - írta közleményében a Magyar Szülők Országos Egyesülete (MSZOE). 

A szervezet szerint az új Nemzeti alaptanterv és a Köznevelési törvény már nem is ismeri a házi feladat fogalmát.

Az MSZOE-hez szülői és tanulói panaszainak sokasága jutott már el, szerintük ez is jelzi, hogy a házi feladat kérdése jogszabályi rendezést igényel, mivel „a különböző tantárgyakat tanító pedagógusok egymástól függetlenül, többségükben minden szakmai indoklás nélkül, a szülői igényeket és a tanulók otthoni körülményeit figyelmen kívül hagyva terhelik meg, illetve állítják megoldhatatlan feladatok elé a diákokat, még szombaton vasárnap és ünnepnapokon is".

Ha az általános iskola ragaszkodik az írásbeli házi feladathoz, akkor „különösen fontos, hogy az igazgató, a pedagógusok, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen állapítsa meg a házi feladatra vonatkozó előírásokat". Sok általános iskolában a házi feladatot büntetésként adják fel.

sakema

Szép "újvilág" ?

Egy olvasói levél, amihez nincs kommentár!

"Nyugdíjasként olvasgatom az interneten, különböző oldalakon megjelenő posztokat kis községünkről -mert szerintem városnak még nagy jóindulattal sem nagyon nevezhetem- és egy élet tapasztalatával a hátam mögött elgondolkozom, hogy vajon melyik világ volt a jobban élhető egy átlagos magyar polgárnak. A '89 előtti, vagy a jelenlegi.

Hangsúlyoznám, nem a régi érát sírom én vissza, csak akkor ott, igen is voltak nagyon pozitív dolgok pl, nem volt ekkora bűnözés, a rendőr tette a dolgát, nem kellett néznie, hogy milyen  bőrszínű a bűnöző ! Egy bank és egy biztosító volt és nem a külföldiek -hazai segítséggel- fosztogatták az országot. 

Nem volt devizahitel és nem voltak bankcsődök , mindenkinek volt állása, sőt kötelező volt dolgozni, mert három hónap után kmk-s lettél. A lakáshitel törlesztéseket kényelmesen ki tudtuk fizetni a fizetésünkből, amikor még három forint volt a benzin litere, az emberek nem éltek az utcán hajléktalanként. 

Igen ez jó volt, de nem utazhattál külföldre csak 3 évente és kuss volt a neved, mert a "rendszer"  különben lakatot tett  a szádra. Hát nem is tudom melyik volt a jobb, mert igaz hogy a múltba be voltál zárva, de a megélhetésed biztos volt, láthattad a jövőt, tervezhettél előre ! Ezt a mai rendszerben sajnos nemigen mondhatod el !

Én egy köztes megoldást szeretnék megélni, ahol a bennünket képviselő politikusok nem azért kerülnek vezető pozíciókba, hogy a maguk és baráti környezetük zsebét teletömjék, hanem valóban az ország lakosságának az érdekeit szolgálják. 

Lehet hogy ez egy kicsit utópisztikus gondolat, mert hát ehhez az időhöz fel kell nőni az országnak, és a lakosságnak meg kellene szűrnie azt, hogy kit választanak meg képviselőnek és, ha az ellentétes érdekeket képvisel, akkor azt a személyt vissza lehessen hívni a pozíciójából. 

Viszont a mai választási törvényeket is sajnos "bizonyos irányban elkötelezett" politikusok hozták, így szerintem még a remény sincs meg arra, hogy ez belátható időn belül megváltozna. 

Lehet egyszer majd valamikor eljön a "tökéletes világ", vagy ahogyan a nagy lángelmék már korábban megjósolták, az emberiség önmagát fogja elpusztítani...

Sajnálom hogy ilyen pesszimista okoskodással háborgattam Önöket, de úgy éreztem talán érdemes átgondolni amiket leírtam még azoknak is akik már ebben a "Szép újvilágban" születtek.
Tisztelettel: Tóth Gábor"
Tisztelt Tóth Gábor, köszönjük a levelet melyet megosztottunk és még nagyon hosszú és boldog nyugdíjas éveket kívánunk a magazinunk, és talán megelőlegezhetem, olvasóink nevében is.
Körtvélyesy Viktor

Huszonöt évvel ezelőtt...

...1990. március 10-én írták alá Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt.

Viktor Silov altábornagy (az utolsó szovjet katona autója június 19-én 15 óra 1 perckor) Záhonynál elhagyja Magyarország területét. 1944. március 19. óta Magyarország először szabad !  (De sajnos, nem sokáíg ... a szerk.)

A második világháború után - a többi kelet-európai országhoz hasonlóan - Magyarországot sem hagyták el a németeket kiszorító szovjet csapatok. Itt tartózkodásukat az 1947. évi párizsi békeszerződés szentesítette, melyben szerepelt, hogy "így biztosítható a kapcsolat az ausztriai szovjet megszállási övezettel". 

Miután Ausztria az 1955. május 15-i államszerződéssel visszanyerte függetlenségét, a szovjet haderő további magyarországi állomásoztatását az 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződés "legitimálta".

Az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok jogi helyzetét az 1957. május 27-én kötött szovjet-magyar kormányközi megállapodás rögzítette, de ez az alig három és fél oldalas dokumentum nem határozta meg sem létszámukat, sem itt-tartózkodásuk időtartamát, sem költségeik fedezésének forrását.
Az "ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet Déli Hadseregcsoport kivonása már 1958-ban szóba került, de a megvalósulásra még több mint három évtizedet várni kellett.

 Az utolsó szovjet katonavonat a kijelölt határidő előtt, 1991. június 16-án hagyta el az országot a Záhony-Csapi határállomásnál, majd június 19-én 15 óra 1 perckor az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka is áthajtott a határon lévő hídon.
 
Magyarország területén így 1944. március 19. óta először nem állomásoztak idegen csapatok. Ennek emléket állítva az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá, a június 30-i határidő emlékére pedig június utolsó szombatját a magyar szabadság napjának nyilvánította.
Szerk;Posta S.