Húsvéti aktuális humor

sakema

A "szarkupac" kifejezés miatt..

...elítélte a bíróság Puzsér Róbertet  Hajdú Péter által indított perben, a jó hírnév megsértéséért.  Puzsér a  Facebook bejegyzésekben és cikkekben többször is kritizálta Hajdút.

 A bíróság döntött ! Egy év próbaidőre bocsátotta a kritikust és 10 ezer forintos bírságot is kiszabott rá.

Puzsér ezt írta a Facebookon:

  

 "A bíróság ma kimondta, hogy bűnös vagyok! Az ítélet: egy év próba, és tízezer forint Hajdú Péter részére. A "szarkupac" kifejezés a bíró szerint nem képezi részét a véleménynyilvánítás szabadságának, ellentétben a "klinikai pszichopata" és a "takonygerincű antihős" kifejezésekkel, melyekkel jogosan illettem Hajdút. 

Csalódást és felháborodást érzek, meg valami mélyen kafkai, szorongató bizalmatlanságot a jogrendünk iránt. Úgy képzelem, hogy ha ez az ügy egy másik bíróhoz kerül, ő a "takonygerinc" miatt ítél el, a "szarkupac" alól meg felment. Fellebbezek az ítélet ellen. Továbbá - mert törvénytisztelő ember vagyok - kérek egy listát azokról a szavakról, amelyeket a jövőben nem írhatok le."

Szerk;Posta S.

Mit ünneplünk húsvétkor?

A magyar HÚSVÉT szó az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A keresztény vallás Jézus feltámadását ünnepli ezen a napon. 

Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybeesett. A niceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé.

Hús-vét…ez azt jelenti, hogy húst veszünk magunkhoz. Miért olyan nagy dolog ez, hogy még az ünnep neve is megemlékezik róla? 

 Azért, mert a farsangi nagy vigasságokat egy 40 napos böjt követi. Ez az ún. „Hamvazószerdával” veszi kezdetét. Ezt a szokást Jézus kereszthalálának, illetve az azt megelőző negyvennapos böjtölésének emlékére tartják.

A böjt a húsvéti ünnepekre való előkészület, a várakozás, a testben-lélekben való megtisztulás ideje. A böjt időszakban nem tartottak lakodalmakat és tilos volt mindenféle mulatozás. Az emberek templomi szertartásokon vettek részt. Az egymással haragban levők igyekeztek kibékülni egymással.

A nagyhét virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart. Virágvasárnapnak nevezzük azt a napot, amikor a bibliai történet szerint Jézus bevonult Jeruzsálembe, és az emberek pálmaágakat terítettek elé a földre. Erről emlékeznek meg a virágvasárnapi barkaágak.

A nagyhét jeles napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. E napokhoz sokféle szokás kapcsolódik.

Nagycsütörtökön megszűnt a falvakban, városokban a harangozás. Nagypénteken nem ettek húst, böjtöltek. Tejet, túrót, tojást, metélttésztát fogyasztottak. E napon nem szítottak tüzet és nem sütöttek kenyeret Nagyszombaton véget ért a negyvennapos böjt. 

A hívők ezen az ünnepen Krisztus feltámadását ünneplik. Húsvétvasárnapon nem dolgoztak az emberek. Megszentelték a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort és mindezt az ünnepi asztalnál ették meg. Húsvéthétfő a víz tisztító és termékenységvarázsló erejének ünnepe. A legjellemzőbb népszokás ekkor a húsvéti locsolkodás.

sakema

Demográfiai forradalom zajlik Magyarországon ?

Az iskolások között a pedagógusok jelzése alapján két olyan megye is van, ahol minden harmadik gyermek cigány származású. Népességrobbanás látszik, és nem csak keleten, a Dunántúlon is - olvasható a hvg-ben. 

Forrás HVG

A lap szerint azért is érdemes ezekre az adatokra figyelni, mert ahol 20 százaléknál magasabb a cigány gyermekek aránya, ott durván romlik a gyerekek teljesítménye! A kutatás szerint azonban ez nem etnikummal, hanem a családok szocioökonómiai státusával függ össze.

 

Az HVG Papp Z. Attilának, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete igazgatójának kutatását idézi. 

A kutató cselesen kerüli ki azt az 1993-as szabályt, miszerint nem lehet közvetlenül adatokat gyűjteni a cigány gyerekekről. 

Az országos kompetenciamérés során ugyanis a pedagógusoknak meg kell becsülniük a hozzájuk járó roma diákok arányát. Eszerint országosan 15 százalék (!) a gyerekek között a romák aránya. Az országban 298 olyan iskola van, ahol a cigány kisebbség alkotja a többséget!

Megyék közül a legmagasabb arányban Nógrádban "tanulnak" cigány gyerekek (34,3 százalék), majd Borsod-Abaúj-Zemplén következik 32,8 százalékkal, megelőzve Szabolcs-Szatmár-Bereget (28,7 százalék). A korábban legnagyobb arányú roma populációval rendelkező Hevesben 22,5 ez az arányszám, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 20,4 százalék. Forráshír itt !

Szerk;Posta S.

Valahol "Európában"...

Kommentár nélkül !

Szerk;Posta S.

Egy fergetes paródia a "legenda" születéséről...

Mint ismert, a köztévé megújulása meglehetősen döcögősre sikeredett, erre reflektálnak Litkai Gergelyék az alábbi videóban.

"A 2015. március 29-i Duma Aktuál c. előadásra készült videó, a március 15-én indult M1 hírcsatorna első napjaiból, ahogy azt mi láttuk." (Dumaszinház.hu)
Szerk;Posta S.

És ez nem "áprilisi tréfa" !

Kilopták a koporsót a halott alól ! 

A bonyodalom az Esztergomi Kegyeleti Kft. temetőjében kezdődött, lassan öt éve. Egy sírásó szerint egy asszonyt a temetése másnapján „felsőbb utasításra” (?) kiemeltek a koporsójából, majd újra eltemették, kriptáját pedig lebetonozták.

Mindezt állítólag azért csinálták, hogy újra eladják a koporsót – írja a Blikk.

A cég egyik korábbi vezetője tudta meg az esetet, és szólt a családnak, a rendőrségen pedig feljelentést tett. A gond csupán az, hogy az asszony fia szerint az „egyszerű koporsólopásként” kezelt ügy már elévült.

(Milyen mélyre fog még süllyedni ez az ország erkölcsileg, ha mar a halottakat is meglopják? Ezt már nem is lehet definiálni annyira aljas dolog, ezekhez képest a kábellopó cigányok tiszteletre méltó úriemberek !- a szerk. )

Szerk;Posta S.

Április 1. a bolondok napja.

Az jeles nap eredete kérdéses, egyesek szerint a bolondos áprilisi időhöz van köze, mások szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéhez, mely során április 1-ről január 1-re tette át az új esztendő napját, és a régi újév napja megmarad “bolond” újesztendőnek. 

Ezen a napon rengeteg országban szokás az ilyenkor esedékes tréfálkozás és és megviccelés. Akit ilyenkor sikerül valamivel rászednünk, az hivatalosan is április bolondja lesz. A tréfa módjának csak a fantázia szabhat határt, pár dologra azonban nem árt, ha odafigyelünk. 

Egyrészt az áprilisi tréfák egy jelentős része kimondottan veszélyes vagy rongáló jellegű, ezért inkább háromszor is gondoljuk meg mit valósítunk meg, mielőtt még kárt tennénk ismerőseink egészségében vagy tárgyaiban. 

A másik szempont pedig, hogy nem mindenki vevő az effajta humorra, ezért csak olyan “áldozattal” viccelődjünk, akiről tudjuk hogy venni fogja a lapot. Hiszen akármilyen jó poénnak is gondolunk valamit, annyit nem ér az egész, hogy elrontsuk a másik napját, esetleg összevesszünk vele. De vigyázzunk a viccelődéssel, mert egy jó tréfa biztos nem marad viszonzatlan…

Barta P.