Youtube forrás.
2013. március 25., hétfő
2013. március 24., vasárnap
Miért van nyomor Magyarországon?
A kérdés költői.
Mindenesetre beszédes adat, hogy hivatalosan is másfél ezer hazai vállalkozás tudhat ciprusi illetőségű jogi személyt a tulajdonosai között. Igaz, ez csak töredéke, alig ötöde honfitársaink offshore kitettségének, mégis legalább 200-300 milliárd forintnyi magyar vagyon „pihenhet” ciprusi számlákon.
Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba, hazánk ezzel az eredménnyel a világon a 12. helyen áll a fejlődő országok sorában – ezt állítja a Tax Justice Network nevű civil szervezet, amely többéves kutatás után jelentette meg az első átfogó világjelentést az adóparadicsomokban lévő magánvagyonokról. John Christensen, a jó útra tért egykori offshore bankár, a Tax Network igazgatója szerint a pénzügyi válság éveiben a világ 50 legnagyobb bankja évente 16 százalékkal növelte az ügyfeleik által offshore számlákon elhelyezett összegeket.
Adataik alapján Magyarország méretéhez és tőkeerejéhez képest példátlanul nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedekben az offshore jelenség miatt, a teljes magyar államadósság két és félszerese került offshore számlára. Európából senki nem előz meg bennünket, és a többi kontinensről is csak gazdasági világhatalmak és néhány olajország.
A jelentés nemcsak az egyes országok veszteségét vizsgálta, hanem a nyerteseket is. „A szupergazdagok egyre jobban elhúznak. Ma a világ összes magánvagyonának mintegy 30 százaléka egy nagyobb futballstadionnyi ember – 91 ezer fő – kezében van. Ez a maroknyi elit – amely a világ lakosságának 0,14 százalékát teszi ki – négyszer annyi pénzzel (44 800 milliárd dollárral) rendelkezik, mint a többi 6,7 milliárd ember – a világ lakosságának 99,86 százaléka. Ennek a hatalmas vagyonnak a fele (a szupergazdagok esetében a 70 százaléka) offshore számlákon van,olvasható a "vasárnapi hírek" portálon.
Szerk; Körtvélyesy V.
Mindenesetre beszédes adat, hogy hivatalosan is másfél ezer hazai vállalkozás tudhat ciprusi illetőségű jogi személyt a tulajdonosai között. Igaz, ez csak töredéke, alig ötöde honfitársaink offshore kitettségének, mégis legalább 200-300 milliárd forintnyi magyar vagyon „pihenhet” ciprusi számlákon.
Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba, hazánk ezzel az eredménnyel a világon a 12. helyen áll a fejlődő országok sorában – ezt állítja a Tax Justice Network nevű civil szervezet, amely többéves kutatás után jelentette meg az első átfogó világjelentést az adóparadicsomokban lévő magánvagyonokról. John Christensen, a jó útra tért egykori offshore bankár, a Tax Network igazgatója szerint a pénzügyi válság éveiben a világ 50 legnagyobb bankja évente 16 százalékkal növelte az ügyfeleik által offshore számlákon elhelyezett összegeket.
Adataik alapján Magyarország méretéhez és tőkeerejéhez képest példátlanul nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedekben az offshore jelenség miatt, a teljes magyar államadósság két és félszerese került offshore számlára. Európából senki nem előz meg bennünket, és a többi kontinensről is csak gazdasági világhatalmak és néhány olajország.
A jelentés nemcsak az egyes országok veszteségét vizsgálta, hanem a nyerteseket is. „A szupergazdagok egyre jobban elhúznak. Ma a világ összes magánvagyonának mintegy 30 százaléka egy nagyobb futballstadionnyi ember – 91 ezer fő – kezében van. Ez a maroknyi elit – amely a világ lakosságának 0,14 százalékát teszi ki – négyszer annyi pénzzel (44 800 milliárd dollárral) rendelkezik, mint a többi 6,7 milliárd ember – a világ lakosságának 99,86 százaléka. Ennek a hatalmas vagyonnak a fele (a szupergazdagok esetében a 70 százaléka) offshore számlákon van,olvasható a "vasárnapi hírek" portálon.
Szerk; Körtvélyesy V.
Egy korszak lezárult.
Megszűnik a hagyományos tüdőszűrés.
A modern alternatívája, az alacsony sugárdózisú mellkasi CT-vizsgálat lesz, amely részletes képet ad a tüdő állapotáról.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 24-ét jelölte ki a tuberkolózis (TBC) világnapjává, azzal a céllal, hogy a népbetegség terjedését megállítsa. A több mint egy évtizedes munkának és a rendszeres tüdőszűréseknek köszönhetően mára jelentős mértékben visszaszorult a megbetegedések száma, méghozzá olyannyira, hogy mára már nem kötelező a procedúra, csak abban az esetben, ha a hatóságok rendelik el azt egy hirtelen megugró diagnosztizálási számot követően.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Államtitkárságának tervei szerint rövidesen megszűnik a területi alapon elrendelt kötelező tüdőszűrés, csak a rizikócsoportokban (hajléktalanok, HIV-betegek, stb.) marad meg. Nemzetközi adatok is alátámasztják a döntés helyességét, hiszen bár a TBC továbbterjedésének sikerrel szabott gátat a vizsgálat, az egyre növekvő daganatos megbetegedések korai felismerésében azonban nem elég hatékony.
Éppen ezért javasolják a szakemberek a CT-alapú vizsgálatokat, hiszen a célzott, mellkasi vizsgálat hatékony és biztonságos alternatívát nyújt, mivel az eljárás révén a legelrejtettebb részekről is rendkívül pontos és átfogó kép nyerhető.
CT-vizsgálatkor a képalkotás röntgensugárral történik, ami bár csökkentett dózisban, de sugárterhelést jelent a beteg számára. A vizsgálat időtartama 5-20 perc, a vizsgált terület nagysága és a tünet függvényében. Az eljárás már néhány milliméteres góc kimutatására is képes. Ez a módszer természetesen nemcsak a daganatos betegségek felfedezésében nyújthat segítséget, hanem a tüdőállományt érintő gyulladásos betegségek diagnosztizálásában is.
Szerk;Posta S.
Virágvasárnap...
2013. március 23., szombat
2013. március 22., péntek
Veszélyben a számítógéped ?
Napjainkban a legtöbb sebezhetőség-vagy vírus-nem a Windows és a Microsoft különféle szoftvereit sújtja, hanem az egyéb alkalmazásokat!
A Secunia dán biztonsági cég 2012-ben 9776 darab sérülékenységet regisztrált, amelyek összesen 421 fejlesztőcég termékét érintették. A biztonsági hibák egyötöde magas vagy kritikus veszélyességi besorolást kapott, ami azt is jelenti, hogy a sérülékenységek 20 százaléka jelentős mértékben veszélyeztette a rendszereket, illetve az azokon tárolt adatokat. A legtöbb sérülékenység az alábbi alkalmazásokat sújtotta:
- Google Chrome
- Mozilla Firefox
- Apple iTunes
- Flash Player
- Java
- Adobe Reader.
A jó az hogy a sérülékenységek 80 százalékát még aznap orvosolták a fejlesztők, amikor azokról megjelentek az első hírek. Különösen a böngészőket fejlesztő cégek végeztek jó munkát ebből a szempontból.
„Többé már nem lehet lebecsülni, és nem lehet félvállról venni a nem Microsoft által fejlesztett programok sérülékenységeit, ugyanis ezek jelentős fenyegetést jelentenek az informatikai infrastruktúrákra. A biztonsági hibák száma növekszik, de efelett sokan még mindig szemet hunynak” - nyilatkozta Morten R. Stengaard, a Secunia termékmenedzsmentért felelős igazgatója,-olvasható a biztonsagportál oldalán.
Szerk;Barta P.
A Secunia dán biztonsági cég 2012-ben 9776 darab sérülékenységet regisztrált, amelyek összesen 421 fejlesztőcég termékét érintették. A biztonsági hibák egyötöde magas vagy kritikus veszélyességi besorolást kapott, ami azt is jelenti, hogy a sérülékenységek 20 százaléka jelentős mértékben veszélyeztette a rendszereket, illetve az azokon tárolt adatokat. A legtöbb sérülékenység az alábbi alkalmazásokat sújtotta:
- Google Chrome
- Mozilla Firefox
- Apple iTunes
- Flash Player
- Java
- Adobe Reader.
A jó az hogy a sérülékenységek 80 százalékát még aznap orvosolták a fejlesztők, amikor azokról megjelentek az első hírek. Különösen a böngészőket fejlesztő cégek végeztek jó munkát ebből a szempontból.
„Többé már nem lehet lebecsülni, és nem lehet félvállról venni a nem Microsoft által fejlesztett programok sérülékenységeit, ugyanis ezek jelentős fenyegetést jelentenek az informatikai infrastruktúrákra. A biztonsági hibák száma növekszik, de efelett sokan még mindig szemet hunynak” - nyilatkozta Morten R. Stengaard, a Secunia termékmenedzsmentért felelős igazgatója,-olvasható a biztonsagportál oldalán.
Szerk;Barta P.
2013. március 21., csütörtök
Március 21. a csillagászati tavasz kezdete.
Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen,
sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és
nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész
földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi
féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.)
Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az
Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a
földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a
nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.
A tavaszpont nem feltétlenül a
tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint
határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai)
tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan
február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe
eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a
feljegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepétől fogva.
Reméljük,hogy a tavasz lassan ugyan de azért Sámsonkertbe is beköszönt.
Posta S.
Reméljük,hogy a tavasz lassan ugyan de azért Sámsonkertbe is beköszönt.
Posta S.
Olvasói gondolatok.
Egy érdekes és lehet hogy tanulságos anekdotát küldött olvasónk [... Attila] ezzel a megjegyzéssel;
"Az alábbi történet a Sámsoni Hírlap februári számának olvasása közben jutott eszembe. (Ülésezett a képviselő testület)"
"A sirály az öböl partja fölött szállt, amikor megpillantott egy egeret. Leszállt az égből, és megkérdezte a rágcsálót:
- Hol vannak a szárnyaid?
Minden állatnak megvan a maga nyelve, és az egér nem értette, hogy mit beszél a madár. De az feltűnt neki, hogy van rajta két nagy, furcsa valami, ami a testéből nő ki.
- "Biztosan beteg szegény" - gondolta az egér. A sirály észrevette, hogy az egér a szárnyait bámulja, és azt mondta:
- Szegénykém. Megtámadtak a szörnyek, megsüketítettek és ellopták a szárnyadat.
Megrendülten a csőrébe vette a kis állatot, és elvitte egy sétarepülésre az egekbe.
"Biztosan hiányzott már neki, hadd élvezze egy kicsit" - gondolta, miközben repült vele. Azután óvatosan visszatette a földre.
Az egér hónapokig mélységesen boldogtalan volt, hiszen megismerte a magasságot, ahol egy óriási, gyönyörű világ látványa tárult elé.
De ahogy telt-múlt az idő, újra hozzászokott saját kis egérlétéhez, és azt gondolta, hogy a csoda, amit átélt, nem volt több egy szép álomnál ! "
Köszönjük a történetet,de megkérdezném vajon mire gondolhatott olvasónk?
Szerk;Posta S.
"Az alábbi történet a Sámsoni Hírlap februári számának olvasása közben jutott eszembe. (Ülésezett a képviselő testület)"
"A sirály az öböl partja fölött szállt, amikor megpillantott egy egeret. Leszállt az égből, és megkérdezte a rágcsálót:
- Hol vannak a szárnyaid?
Minden állatnak megvan a maga nyelve, és az egér nem értette, hogy mit beszél a madár. De az feltűnt neki, hogy van rajta két nagy, furcsa valami, ami a testéből nő ki.
- "Biztosan beteg szegény" - gondolta az egér. A sirály észrevette, hogy az egér a szárnyait bámulja, és azt mondta:
- Szegénykém. Megtámadtak a szörnyek, megsüketítettek és ellopták a szárnyadat.
Megrendülten a csőrébe vette a kis állatot, és elvitte egy sétarepülésre az egekbe.
"Biztosan hiányzott már neki, hadd élvezze egy kicsit" - gondolta, miközben repült vele. Azután óvatosan visszatette a földre.
Az egér hónapokig mélységesen boldogtalan volt, hiszen megismerte a magasságot, ahol egy óriási, gyönyörű világ látványa tárult elé.
De ahogy telt-múlt az idő, újra hozzászokott saját kis egérlétéhez, és azt gondolta, hogy a csoda, amit átélt, nem volt több egy szép álomnál ! "
Köszönjük a történetet,de megkérdezném vajon mire gondolhatott olvasónk?
Szerk;Posta S.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


