Oldalak

"Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény !" -Deák Ferenc-

2013. január 6., vasárnap

" Nem vagyunk mi csavargók " ! ?

"Tolvajkergetők" a Bicó István Kertben!

Szerk;Posta S:

Az EMBER !

Három és fél perc alatt ennyire lehet informatívan összefoglalni a jelenlegi állapotokat. Mivel az önzés az indítóereje, éppen ezért, emberi részről változás nem várható.

Érdekességek a szemétszállításról...


"Új szolgáltató végzi a szemétszállítást 2013.Január 1-től Hajdúsámsonban,Martinkán és Sámsonkertben."

Ez áll a hajdúsámson.hu oldalon. Itt már nagyon sánta a dolog,mivel ez csak január 3-án került fel az oldalra és az is hol így, hol úgy! (És mikor is jött létre ez a  közszolgáltatási szerződés ? -a szerk.-)
Tisztelt olvasó ! Íme a kimentett TÁJÉKOZTATÓ,amin látszik a változás úgy tartalomban, mint a szolgáltatás árában. Nagyon kapkodva lett ez az egész összecsapva,mintha nem tudná a jobb kéz, mit csinál a bal?
Vagy esetleg valami más van a háttérben?...ezt az olvasó fantáziájára bízom!

Kép-1

Kép-2
  
...és ezt a második  tájékoztatót január 5.-én megkaptuk szórólap formájában is!

 Egy kérdés viszont még megválaszolatlan maradt,miért kellett lecserélni azt ami ezidáig jól működött ? Ha valaki illetékes válaszolna rá,megköszönnénk!
Szerk;Barta P.

2013. január 5., szombat

Kalendárium

35 éve tért haza a Szent Korona! 
1978. január 5-én érkezett Magyarországra a Szent Korona és vele együtt a koronázási jelvények is.

 Az 1945 tavaszán Ausztriában amerikai kézre került nemzeti ereklyéket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át az Országházban "az amerikai nép képviseletében" a magyar népnek.
A korona és a koronázási ékszerek visszaadására vonatkozó döntést Jimmy Carter elnök hozta meg. Számára az ereklyék visszajuttatása nem politikai, inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt, mivel azok egy nemzet múltjának, államiságának szimbólumai voltak, és nemzetközi szerződés nélkül voltak távol jogos tulajdonosuktól, a magyar néptől. 1977. október végén titkos tárgyalások kezdődtek az átadás kivitelezéséről, de miután ezek híre kiszivárgott, nagy vita bontakozott ki az elnöki döntésről: többen ellenezték azt a Kongresszusban, és tiltakozott a magyar emigráció egy része is.

A Szent Korona 1978. január 5-én került ismét magyar földre a koronázási jelvényekkel együtt. Másnap a Parlamentben Cyrus Vance kis ünnepség keretében adta át az ereklyéket a magyar nép meghívott képviselőinek. Az eseményen jelen volt mások mellett Illyés Gyula író, Varga Imre szobrász és Kocsis Zoltán zongoraművész, állami részről Lázár György miniszterelnök és helyettese, Aczél György, valamint Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, aki a korona átvételéről szóló hivatalos elismervényt aláírta. Az MSZMP főtitkára, Kádár János amerikai kérésre távol maradt az eseménytől.
A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, ott voltak megtekinthetők két évtizeden keresztül. Az Országgyűlés döntése értelmében 2000. január 1-jén a Szent Koronát az országalmával, a jogarral és a karddal ünnepélyes keretek között átszállították a Parlament épületébe (a palást a múzeumban maradt). A koronázási ékszerek azóta ott láthatók, és 2011 óta a Honvéd Koronaőrség őrzi őket.
Szerk;Barta Péter

Törvényen kívül !

 1982 óta az IMF-re nem vonatkoznak a magyar törvények !
 
„Az 1982. évi 6-os számú Törvényrendelet (Tvr.) 9. cikkelyének 2. szakasza alapján az IMF Magyarországon 1982. óta napjainkig korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, lakásokat, házakat, cégeket, üzemeket, vállalatokat"

A Tvr. 9. cikkely 3. szakasza mentesíti az IMF-et hazánkban mindenféle bírói és hatósági eljárás alól Magyarország területén, magyar bíróság, az IMF semmiféle ügyletébe nem avatkozhat bele. Az IMF megvásárolt tulajdonait bérlőkkel szemben is teljes ez a jogvédelem, az IMF viszont bárkivel szemben kezdeményezhet bírósági eljárást Magyarországon.

A Tvr. 5. szakasza alapján az IMF irattárai teljes mértékben sérthetetlenek az IMF semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető semmiféle hivatal részére Magyarországon.
A Tvr. 6. szakasza alapján az IMF minden vagyona és követelése mentes bármily nemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól hazánkban.
A Tvr. 8. szakasza alapján az IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági tagjai, képviselői, tanácsadói, tisztségviselői és valamennyi alkalmazottja is mentesül mindenféle jogi eljárás alól Magyarországon.
A Tvr. 9. szakasza alapján az IMF valamennyi vagyona, jövedelmei, követelései és ügyletei teljes mértékben adómentességet, vámmentességet és illetékmentességet élveznek Magyarországon.

 (Miért is jó nekünk az IMF ?)
 1945. december 27-én hatályba lépett  jogszabály mai napon (2013.I.5.) hatályos állapota ; ITT olvasható

Kíváncsi vagy?

Ne légy kíváncsi!


Öt sérült a 471-esen!

Súlyos baleset történt a 471-es úton, Debrecen és Hajdúsámson között ma délelőtt 9.15-kor, a 6-os km kő és a Sándor Fogadó közötti útszakaszon egy személy autó és egy platós kis teherautó ütközött.
Helyszíni információink szerint egy BMW csúszott meg az úton, és összeütközött egy teherautóval. Öten megsérültek, köztük egy gyerek, de szerencsére senki nincs életveszélyben.

 Fotók; Miskolczi J.

2013. január 4., péntek

Kommentelj, ha mersz !


Kinek a jogai fontosabbak? 
A kommentelők igazi fegyvere az anonimitás. De mi a helyzet, ha törvénysértést követnek el? Hogyan lehet felelősségre vonni őket? A szólásszabadság fontosabb, vagy a sértő tartalmak korlátozása?


 "A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) idén novemberben zárta le azt a vizsgálatot és publikálta a vitaanyagot, amely a kommentek problémáival foglalkozott. Az kétségtelen, hogy ezeket az apró kis szösszeneteket maximálisan védi az Alaptörvényben garantált szólásszabadság, sőt ezen jog gyakorlásának, a közélet formálásának talán legdemokratikusabb módja, ha korlátozás nélkül mindenki hozzáfér a lehetőséghez. De felvetődik, hogy mi a fontosabb: a szabad kommentelés vagy a sértő tartalmak korlátozása? A jogi környezet egyelőre nem tudott alkalmazkodni ehhez a jelenséghez, megfelelő szabályozás nem alakult ki, de kétséges, hogy egyáltalán kialakulhat-e, hiszen az így megvalósuló jogsértések bírósági úton többnyire egyáltalán nem, a médiaszabályozás módosításával pedig csak nehezen orvosolhatók."

"Sem a kommentek, sem pedig a blogok nem minősülnek sajtóterméknek, a médiatörvény hatálya nem terjed ki rájuk, az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) tehát nem szankcionálhat!"

 Sajnos nem egyértelmű a bírósági gyakorlat abban a tekintetben, kinek és milyen felelősséget kell vállalnia a kommentekben megjelenő személyiségi jogsértésekért vagy súlyosabb esetben bűncselekményekért.

Elő- vagy utómoderálás?
"Az internetezők általában azt preferálják, ha a moderálás a felhasználók bevonásával történik, például úgy, hogy ők maguk értékelik mások kommentjeit. Érdekes, hogy az utólagos moderálás kevésbé zavarja a felhasználókat, mint az, hogyha előzetesen, mintegy cenzúraként korlátoznák a kommentek megjelenését. Sőt, az eltávolított bejegyzés miatt, szerzői jogainak megsértésére hivatkozva még akár be is perelheti a felhasználó az internetes felületet."
Hivatkozás; ITT
Szerk: Posta S.